Kezdőlap

Silasi Gergely,

theologiai és bölcseleti doktor, nyugalmazott egyetemi tanár, görög katholikus vallású, született 1836. január 27. Bethlenben (Szolnok-Dobokamegye), hol atyja S. Vazul esperes-lelkész volt; tanult Deésen, a kolozsvári róm. kath. gymnasiumban és ugyanott 1855-ben tett érettségi vizsgát. Hittudományi tanulmányait Bécsben a Sta Borbála görög kath. seminariumban és Balázsfalván fejezte be 1859-ben. 1860-ban ismét Bécsbe ment, hol a Sta Borbála intézetben tanulmányi felügyelő lett és teljesítette a kath. rumén plébániai teendőket. 1862-ben a bécsi egyetemen theologiai doktorrá avatták. 1865. a seminarium igazgatójának nevezték ki és esperesi rangot nyert. 1872. okt. 20. az akkor létesült kolozsvári egyetemhez a rumén nyelv és irodalom tanárává neveztetett ki. 1881. bölcselet-doktori czímmel tüntették ki, 1883-84. a bölcseleti kar dékánja; a sémi nyelveknek is jogosított tanára, a tanárvizsgáló-bizottságnak pedig tagja volt. 1886-ban nyugdíjaztatott és Kolozsvárt az Economul bank vezérigazgatója lett. 1877-ben a bukaresti rumén akadémia levelező tagjává választotta. Később betegeskedvén, állásáról lemondott és Naszódra vonult, hol 1897. jan. 17. meghalt.

Az irodalomban az egyházi, különösen a történelmi s a rumén nyelv és irodalom terén működött; czikkei a Transylvania (1868-97). Familia (1876-97), Amicul Familiei (1878-90), Telegraful Roman és az Erdélyi Muzeumban (1875. A maczedoniai román nyelvjárás, 1876. A dácziai román nyelv régisége), az Egyetemi Évkönyvben (1878-79. A román műmese-költészet kezdetei), sat. jelentek meg.

Munkái:

Fabiola, Wiseman kardinalis regényének rumén ford. ... 1862.

Apologie, discuţiuni filologice si istorice maghiare privitoare la Români. U. ott, 1879. (Apologetika, philologiai és történelmi vitatkozások a románokra vonatkozólag.)

Brenascerea limbei române în vorbire si scriere. Kolozsvár, 1879. és 1881. (A rumén nyelv felélesztése beszédben és írásban.)

Kiadta a Sionul Romanesc czímű szépirodalmi és iskolai hetilapot 1865-66. és 1871-72. Bécsben.

Familia 1897. 4. sz. arczk.

Encyclopedia Romana III. 9567. l.

Acta reg. scient. universitatis Claudiopolitanae. Kolozsvár, 1873. I. 7. l. (Neve Szilassynak írva.)

Erdélyi Múzeum 1897. 105. l. és Zászló János jegyzeteiből.