Kezdőlap

Simay István,

városi tanácsos, iskolafelügyelő és az iskolaszék helyettes elnöke, szül. 1833. július 10. Szalacson (Biharm.); középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte s érettségi vizsgálatot Aradon tett. A szabadságharczban mint közhonvéd szolgált és Zsibónál tette le a fegyvert. Egyideig bújdosott és mint jegyzősegéd, majd mint segédtanító tengette életét. 1852-ben Érkeserűn kapott tanítói állást, melyet utóbb az álmosdi tanítósággal cserélt fel. Innét 1853-ban Szathmárra ment és ott a tanítóképző tanfolyamot két év alatt elvégezte s az ottani árvaházban foglalt tanítói állást. 1855-58-ig Nagyváradon töltötte az idejét és újból a tanítóképző tanfolyamot hallgatta; a honnét mint ösztöndíjas tanuló főtanítói oklevéllel lépett ki. 1858. Oraviczára ment a német nyelv elsajátítása végett. 1859-ben Nagyváradon a főelemi iskolánál működött mint helyettes-tanító. Innét Gyulára nevezte ki őt a helytartótanács; itteni kilencz évi működés után Arad város iskoláihoz választatott meg. 1872. az újonnan alapított polgári iskolánál lett tanár, 1878. igazgató, mely állását tizenegy évig viselte; a mikor a város közgyűlése a szervezett iskolafelügyelői állásra választotta meg. Egy év mulva Arad város tanácsosa lett. Kiváló figyelmet fordított az egyleti életre; több kartársával 1870-ben megalapította az «Aradvidéki tanítóegylet».-et. A kir. magyar kormány és Arad városa többször elismerésben részesítették.

A tanügyi folyóiratokban megjelent czikkei közül felemlítendő: Milyennek kell lenni a tanításnak, hogy a tanuló elméjét világosítva, szívét képezve és az iskola ne legyen a félelemnek, hanem a vonzalomnak helye, négy aranynyal jutalmazott pályamű (Népnevelők Lapjában 1873); az aradi tanítóegyletben és az országos tanítógyülésen mondott beszédei megjelentek az Aradvidéki tanítóegylet Évkönyvben, az Egyetemes gyűlés Naplójában és a Magyar Néptanító évfolyamaiban; az Arad városi iskolákról a hatósághoz beterjesztett tanévi jelentései 1883-tól szintén megjelentek nyomtatásban.

Munkái:

A felnőttek oktatásának reformja hazánkban, azaz: mely úton volna elérhető, hogy nemzetünk a culturállamok népeinek míveltségi színvonalára emeltetvén, léte az európai államok közt állandósíttassék. Arad, 1875.

Földirat. Polgári iskolák és tanítóképző intézetek használatára a miniszteri tanterv szellemében. U. ott, 1887. Négy kötet. (Több kiadást ért.)

Néptanítók Lapja 1872. 569. l., 1878. 158. l.

Szabadság (Nagyvárad) 1879. 134. sz.

Paedagogiai Szemle 1880. fénynyom. arczk.

Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 84. l.

Petrik Könyvészete.

Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia 795. l.

Aradi Képes Naptár 1887. 85. lap.

Báttaszéki, Alföldi képes Emlékkönyv. Arad. 1887. 51. l. arczk.

Paedagogiai Plutarch 1888. arczk. (Gömöry Viktor.)

Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.