országgyűlési képviselő, szül. 1860. máj. 1-én Győrben, hol az állami főreáliskolát végezte 1878. szeptember 7. Azután 1884-ig az országos m. kir. rajztanár-képzőnek volt a növendéke, hol középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. 1884-től 1888-ig tanárkodott Schetzenlechner M. B. leánytan- és nevelő intézetében; közben előszeretettel foglalkozott az iparművészettel és festészettel, a melyben Székely Bertalan volt a mestere. 1884-ben állami ösztöndíjjal külföldre ment és a nürnbergi Königliche Kunstgewerbeschule, majd a lyoni Ecole Nationale des Beaux-Arts et Metiérs növendéke volt; azután Párisban dolgozott a Martin-féle műintézet fiókműtermében. 1889-ben tért haza s ez év szept. 1-től 1906-ig mint tanár működött Budapest székesfőváros szolgálatában. 1905-ben a Budapest-józsefvárosi függetlenségi és 48-as kör igazgatója volt. Az 1906. általános választások alkalmával Oláhfalú város választotta meg függetlenségi és 48-as programmal képviselőjévé. Első beszédét a képviselőházban 1906. decz. 14. tartotta a nevelésről és intézetekről.
Czikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: Orsz. középiskolai tanáregylet Közlönye (1882. Rajzoktatás a gymnasiumban); Budapesti Hirlap (1885. febr. 27. Nürnbergi ipar-tárcza, 1888. febr. 21. A selyemszövés); M. Ifjúság (1886. A képzőművészetek költészete); Művész Ipar (1888. A lyoni selyemszövés), Iparügyek (1889. Két külföldi mintaintézet), Sopron (1889. 36. sz. Mellékl. Visszaemlékezés a téli kiállításra, 1890. nov. 26. A görög nyelvet pótló kurzus a gymnasiumban), Pesti Napló (1890. decz. 14. A gymnasiumi rajzoktatásról, 1891. jan. 1. Az antik arczképekről, máj. 24. A főrangú leányok nevelése, jún. 21. Két mintaintézet műkiállítása), Magyar Hirlap (1891. decz. 3. Faliminták a rajzoktatáshoz), Nemzet (1891. febr. 21. A polgári iskola reformja), Polgári Iskola (1891. A nőnevelésről), Nemzeti Nőnevelés (1891. A rajzoktatás és női kézimunka), Ujvidéki Hirlap (1892. jan. 9. Pályaválasztás), M. Paedagogia (1893. A közoktatásügy reformja és a rajz, 1894. A m. kir. orsz. mintarajziskola és a rajztanárképző-intézet kiállítása), Polgári iskola (1893. Közoktatásügyi sürgős feladatunk), Népnevelők Lapja (1894. vélemény-nyilvánítás, 1895. Rajzoktatás az iparostanoncz-iskolában), Jelenkor (1895. Művészeti kérdések, 1896. Műiparos osztály, A Madonna, Jankó János, Ecce Homo, Az aradi vértanuk, A józsef-városi templom falfestményei, A díszmenet, Vallásos festészet az ezeréves kiállításon, Történeti festészet az ezeréves kiállításon, Arcz-, táj- és állatkép-festészet az ezeréves kiállításon, Szobrászat a műtárlaton, Beöthy-Thorma, 1897. Magyar történeti festészet, Magyar életkép-festészet, Zichy, Madách), Egyetértés (1897. febr. 21. Rajzoktatásunk), Magyar Állam (1897. 131-133. sz. Tavaszi tárlat, 1898. 101. sz. Tavaszi képkiállítás), Katholikus Paedagogia (1897. Az egészséges magyar nemzeti iskola), Katholikus Szemle (1898. Budapest szobrai), Alkotmány (1899. 270. sz. Madách Imre, 1900. 68. sz. Képzőművészeti politika, 111. sz. Munkácsy Mihály, 253. A jelenkor képzőművészetéről, 303. sz. A képzőművészeti kiállítás), Független Magyarország (1906. 1715. sz. A Madonna).
Munkái:
A rajztanárképzés reformja. Bpest, 1890.
A rajzoktatásról. U. ott, 1890.
Krisztus Pilátus előtt. Munkácsy Mihály festménye. U. ott, 1897.
Ecce Homo. Munkácsy Mihály legújabb festménye. U. ott, 1897.
Forradalom a művészetben. U. ott, 1898.
Böcklin-láz. U. ott, 1898.
A képzőművészetek reformja. Felelet Hock Jánosnak. U. ott, 1898.
A XIX. század festőművészete. U. ott, 1904.
M. Könyvészet 1904.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach. 1906. 216. l.
Petrik, M. Könyvészet 1904.