Kezdőlap

Simon Sámuel,

ev. ref. lelkész, szül. 1816-ban Otrokocson (Gömörm.) nemes szülőktől; 1830. Sárospatakra ment tanulni; szülei korán elhalván, sok gonddal és nélkülözéssel kellett megküzdenie; 1837-ben mint első éves diák Fehér-Gyarmatra ment segéd-tanítónak; honnét egy év mulva ismét visszatért Sárospatakra; 1842. táján az akkor fennállott «Szép mű-egylet» a könyvtárnokságot bízta reá. Bevégezve iskolai pályáját, 1744-ben a bánfalusi három éves rektóriát fogadta el. Itt az iskolát jó karba állította és indítványa által megteremté a bánvölgyi tanító-egyletet, a mely 1845. febr. 9. tartotta első értekezletét. 1849-ben Fáy Gusztáv gömöri alispán gyermekei mellé hivatott meg nevelőnek. 1850. Balogon, 1851. Rimaszombatban alkalmaztatott segédlelkésznek; mígnem 1852 tavaszán a szútori (Gömörm.) gyülekezet rendes papjának választotta, hol 28 évi működése alatt egyházi magtárt alapított és más üdvös intézményeket létesített. Meghalt 1880. decz. 22. Szútoron.

Irt az Athenaeumba, Honderűbe és a Társalkodóba többnyire nevelésügyi czikkeket. Czikkei a Kalauzban (1858. 13. sz. Hogyan kell a köznépet olvasásra bírni, 20. sz. Temető-kertünk elhanyagolása); a Vasárnapi Ujságban (1860. 27. sz. Magyar királyok arczképcsarnoka mint iskolai taneszköz); a Néptanítók Lapjába (1869. Oda hassunk, hogy a gyermek gondolkozó tehetségét ébresszük az iskolában, A gömöri ref. iskolák ismertetése, 1870. Fölhívás a gömöri tanítói értekezletekhez); a Sárospataki Füzetekben (IX. 1865. Szózat egy felsőbb tanügyi közlöny ügyében); az Egyházi Reformban (1872. Egy létező parochialis könyvtár).

Prot. Egyh. és Isk. Lap 1881. 3. sz.

Rozsnyói Hiradó 1883. 46. sz.