Kezdőlap

Simon Vincze (János),

csornai premontrei prépost, szül. 1813. júl. 14. kézműves szülőktől; a keresztségben János nevet nyert. Első tanulmányait szülő helyén kezdte, Veszprémben folytatta, a felsőbb osztályokat Szombathelyen a premontreiek vezetése alatt végezte. 1832. szept. 25. lépett a premontrei szerzetbe; négy évig hallgatta Győrött a theologiát. 1836. aug. 15. avattatott fel lelkésznek. Ezután megkezdvén tanári működését, szerzetének előbb a keszthelyi, majd szombathelyi gymnasiumában 17 évig folytatta azt. Igyekezett a mezőgazdaság előmozdítására irodalmi és társadalmi úton is hatni. A vasmegyei gazdasági fiókegyesületnek, két választási szakaszon át egész 1848-ig egyhangúlag választott titkára volt. 1848-ban mint szombathelyi tanár a vasmegyei nemzetőrség tábori papja lett s e hivatalában is lelkesen szolgálta a haza ügyét. A szabadságharcz után ismét a tanári pályán működött, mint a magyar nyelv és irodalom tanára. 1856-tól néhány évig a csornai prépostság jószágkormányzója volt. 1860. okt. 13-án csornai préposttá választatott. A szentgotthárdi apátságtól átvette a szombathelyi gymnasium VII. és VIII. osztályai ellátásának kötelezettségét. Az orsz. gazdasági egyesületnek alapító tagjai közé lépett és az 50-es, 60-as években többször megjelent tanácskozásain. A győrvidéki gazdasági egyesületnek tevékeny alelnöke s később elnöke s a rábaközi vasutügy legtevékenyebb előmozdítóinak egyike volt. Alapító tagja volt a képzőművészetek egyletének is. A csornai templomot nagy költséggel restauráltatta. A király a Lipót-renddel tüntette ki. Meghalt 1884. ápr. 15. Csornán.

Több czikket írt a Pozsonyban megjelent Hirnök és Századunk (Szombathely és Muraköz leírása) cz. lapokba, azután a pesti Nemzeti Ujságba, Jelenkorba és a Világba, jelesen a Köznevelés hiányairól és az uzsoráskodás káros hatásáról; gazdasági czikkeket írt a M. Gazdába (1842-47., 1859.), a Falusi Gazdába (1856. Szerény szózat a szőlőszet érdekében, 10 arany tiszteletdíjjal koszorúzott pályamunka, 1864-65.) és a Kertészgazdába (1865); a Magyar Sajtóba (1856. 93. sz. könyvism., 197. sz. Néhány szó fürdőinkről); a Magyar Államba (1872. 134. sz. Beszéde, melyet a mosonyi 73. honvédzászlóalj zászlajának fölszentelésekor Mosonyban 1872. jún. 5. tartott); a Győr vármegye és város egyetemes leírása cz. műben (1874. Szőllő).

Munkái.

Őszinte tanácsok a szőlőmivelést tárgyazólag. Pest, 1865. Fametszettel.

Kisebb kereszt. Vallástan értelmes mondatok- és bibliai szónoklásokban s énekversekben. 2. kiadás. Pozsony, 1868.

Danielik, M. Irók II. 281. l.

1864: Vasárnapi Ujság 16., 22. sz. arczk., Falusi Gazda I. 19. sz. arczk., Országos Tanáregylet Közlönye XVII. 551. lap.

Szinnyei Könyvészete és Repertoriuma III. Természettudományok.

Kisfaludy-Társaság Évlapjai V. 51., VII. 22. l.

Szöllőssy Károly, Szerzetesrendek. Arad, 1878. I. 22., 25. l.

Petrik Könyvészete.

Galgóczy Károly Emlékkönyve. Bpest, 1885. V. 150. l.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 571 lap és gyászjelentés.