Kezdőlap

Simonyi Elek,

m. kir. államvasuti fogalmazó, S. Imre orvos és Elek Juliánna fia, szül. 1855-ben Kunhegyesen; iskoláit a debreczeni ev. ref. főiskolában bevégezvén, Budapesten az orvosi tudományokat hallgatta. 1885-ben a tisza-abádi uradalom orvosává neveztetett ki. Orvosi gyakorlata mellett az irodalommal, különösen a hirlapirodalommal is foglalkozott; Tiszavidék czímmel lapot is indított meg, melynek szerkesztője volt. 1890-ben a fővárosba költözött; előbb a dr. Vaskovics-féle svábhegyi vízgyógyintézetnek volt vezetőorvosa. 1891-ben Lukács Béla államtitkár felszólítására a m. kir. államvasutak egészségügyi osztályában nyert szerény hivatalnoki alkalmazást. Meghalt 1896. decz. 17. Bpesten.

Még mint vidéki orvos a Nagy-Kunságnak főmunkatársa volt; írt a Szolnoki Hiradóba; vezérczikkírója volt a Jász-Nagykun-Szolnoknak és a Fővárosi Lapoknak egyik tárczaírója; a fővárosba költözése után a Közegészségügyi Kalauznak volt munkatársa, úgy a Közteleknek is; a Budapesti Hirlapba több életrajzot írt: Uj emberek cz.; népies folyóiratokba és naptárakba is írt életrajzokat (Baross miniszter, Lukács Béla stb.).

Nagy Kunság 1896. 51. sz.

Nemzet 1896. 348. sz. és önéletrajzi adatok.