bölcseleti és theologiai doktor, bibornok herczegprimás, a m. tudom. Akadémia igazgatósági tagja, S. Antal és Fejes Terézia jómódú iparos szülők fia, szül. 1813. aug. 23. Székefejérvárt, hol a gymnasium IV osztályát járta, az V. és VI. Budán végezte. 1828. szept. 17. a papi pályára lépett és a pozsonyi Emericanumba küldetett. Itt két évet töltött; 1830-tól Nagyszombatban szintén két évig bölcseletet hallgatott és 1833-tól a bécsi Pázmánaeumban theologiát tanult; letette a theologiai szigorlatokat és 1836. okt. 28. fölszenteltetett. 1837. február 24. kineveztetett káplánnak a pesti Terézvárosba és okt. 28. letette a szigorlatot az erkölcstan és pastoralisból, 1839. szept. 22. kineveztetett az egyetemhez egyházi szónoknak és hittanárnak. 1840. júl. 31. a Pázmánaeumba küldték tanulmányi felügyelőnek; ugyanitt bevégezte szigorlatait 1841-ben a történelemből s decz. 28. doktorrá avatták fel. 1842. júl. 14. a bajnai plébániát kapta, hol négy évig lelkészkedett. 1846. júl. 29. az esztergomi nagyobb papnevelőbe kineveztetett tanárnak, hol a pályavégzett növendékeknek az egész theologiából tartott dogmatikus, történeti és jogi előadásokat. Kopácsy József herczegprimás 1847. szept. 18. meghalálozván, az érseki szék hoszszabb ideig üres lett; ezen széküresedési időszak alatt Kunszt József káptalani helynök által 1848-ban az érseki hivatal titkárának neveztetett ki. 1850. január elején meghívást kapott a bécsi, szent Ágostonról nevezett felsőbb hittani tanintéztbe, hová őt ő felsége tanulmányi igazgatóvá nevezte ki, egyszersmind valóságos szolgálattevő cs. kir. káplánynyá. 1851. a gróf Thun Leó miniszteriumában a vallás- és közokatásügyi miniszteriumban ő felsége a magyar egyházi ügyek vezetése czéljából osztálytanácsossá nevezte ki; kitüntetvén őt febr. 25. azzal is, hogy Székesfejérvár káptalanába javadalmas kanonoknak és a boldogs. szűzről nevezett széplaki apátnak nevezte ki. 1855. febr. 8. miniszteri tanácsos lett. 1857. febr. 20. győri püspökké neveztetett ki és jún. 19. Esztergomban szenteltetett föl. Tíz évi püspöksége alatt főalkotásai voltak: 1857. decz. 18. az első «kis, vagy gyermek seminarium» alapítása a papnevelés czéljaira. Külföldi utazásaiban nyert tapasztalatait felhasználva, a győri székesegyházat 1863-65. teljesen restauráltatta 60,000 frt költséggel. 1862. a Győr-szigeten kisdedóvót és leánynevelő-intézetet alapított (és 1880. 40,000 frt alapítványt adott nekik). Sopronban és Magyar-Óvárott szegény leányok számára szintén nőnevelő-intézetet létesített. A győrmegyei papság számára megalkotta 1859-ben a «segélyalapot» az anyagi kárt szenvedett papok számára. Sopronban alapította az első magyar üvegfestő intézetet is. 1865-ben val. b. t. tanácsos lett. 1867. jan. 20. esztergomi érsekké s Magyarország herczegprimásává neveztetett ki s ő koronázta meg I. Ferencz József király ő felségét 1867. jún. 9., mely alkalommal a szt. István-rend főpapja és nagykeresztes lovagja lőn. A m. tudom. Akadémia 1867. márcz. 17. igazgató-tagjának választotta. Részt vett az1870. vatikáni zsinaton; 1873. decz. 22. bibornokká neveztetett ki s a biboros barettet 1874. jan. 13. vette át az apostoli király kezeiből. Meghalt 1891. jan. 23. Esztergomban.
Az ő és Zalka János pártfogása mellett jelentek meg a «Győri tört. és rég. Füzetek» (1861-69); több rendbeli egyházjogi értekezést közölt a mainzi «Archiv» cz. egyházjogi szakközlönyben, így: De funeribus et exequiis defunctorum ad normam s. s. canonum persolvendis (1865. XIV. k.); De sacris Congregationibus Romanis (1866. XV. k.)
Munkái:
Pásztori levelek a győrmegyei papsághoz és hivekhez. Győr, 1857-67. Tíz kötetben. (Latinul és közben magyarul.)
Circulares Litterae ad Clerum Archi-Dioec. Strigoniensis dimissae a Principe Primate Regni Hungariae et Archi-Eppo Joanne Simor. Strigonii, 1867-85. 19. évfolyam.
Simor János esztergomi érsek körlevele, melyben a győri püspöki széktől megválva, eddigi híveitől főpásztori búcsút veszen. Győr, 1867.
A főmélt. herczegprimás három irata és függelékül b. Eötvös József vallás- és közoktatási minister úr ő excellentiájának levele a herczeg-primáshoz. Pest, 1867.
Predigt. Sr. fürstlichen Gnaden des Reichsprimas und Erzbischofs von Gran Johann Simor, bei Gelegenheit der Consecration des Sanctuariums im Königsdome zu Pressburg am 11. November 1867. Pressburg, 1867.
V. Clero Saeculari ac Regulari Archi-Dioecesis Strigoniensis. Datum Strigonii festo S. Joann. Nep. 16. Maji 1867. Pestini, 1867.
Sermo inauguralis ad Clerum Saec. ac Reg. A.-Dioec. Striogniensis. Datum Strigonii festo S. Joann. Nepom. 16. Maji 1867. U. ott, 1867.
Simor J. főpásztori levele az eszt. érs. fő egyhm. minden híveihez. Kelt Esztergomban, Pünkösd hó 16-án 1867. Esztergom, 1867.
Epistola pastoralis De virtute castitatis praecipuo cleri ornamento. Strigonii (pro Seminario S. Stephani typis descripsit Ad. Holzhausen, Viennae), 1869.
Simor János főpásztori körlevele az eszt. é. fő egyhm. minden híveihez 1869. sz. András hó 8-án. 1869. Pest. (Németül Lollok Józseftől.)
Simor János ‐ az apostoli szentszék ellen elkövetett merénylet alkalmából. U. ott, 1870. (Melléklet a M. Állam 259. sz.-hoz.)
Traditionis de infallibili Romani Pontificis magisterio apud nos testimonia. Strigonii, die 8. Sept. 1871. U. ott. (Religio 1871. II. 26. és köv. sz. Magyarul: Érvek a római pápa csalhatatlanságára vonatkozólag. Religio 1872. I. 12-23., 25-29. sz.)
A római pápa tanítói hivatalának csalatkozhatlansága. Főmélt. és Főtiszt. Simor János ... herczegprimásnak e tárgyban kibocsátott főpásztori körlevele 1871. évi karácsonhava 18-ról. U. ott, 1872. (Melléklet a M. Államhoz.)
Epistola Pastoralis Cels. ac Rev. Dni Principis Primati Joannis Simor ... in qua monumenta traditionis Catholicae, de infallibili magisterio Romani Pontificis recensentur, illustrantur et vindicantur. Strigonii, 1874.
Epistola pastoralis Cels. ac Rev. Dni Archiepiscopi Joannis Simor: de Constitutionibus Concilii Vaticani. U. ott, 1872.
Observationes in ambas constitutiones dogmaticas S. Conc. Vaticani. Strigonienses die 15. Aug. 1872. (Ugyanez magyarul is: Megjegyzések a vatikáni zsinat mindkét dogmatikus határozatára cz.)
A vatikáni zsinat magyarázata. Főm. és Főt. Simor János körlevele 1872. Kisasszony-hava 15-ről. U. ott, 1873. (A zsinati körlevelek III. füzete.)
Epistola pastorales et Institutiones selectae A. A. 1857. A. A. 1882. ad Clerum Dioecesis Jaurinensis. Strigonii, 1882-83. öt kötet. (I. De thesauro fidei catholicae, II. De sacra Hierarchiae, III. De ministerio sacro, IV. De Institutione et Disciplina Cleri atque populi, 1882. V. 1883.)
Főm. és Főt. Simor János bibornok, Herczegprimás és érsek, a Szent István-Társulat fővédnökének e társulat nagygyűlésein mondott megnyitó beszédei. Bpest, 1886.
Simor János bibornok herczegprimás Ő Eminentiája által Magyarország katholikusai nevében megírt és a szent Atyának átnyujtandó üdvözlő és hódoló felirat szövege. U. ott, 1887.
A pogány humanismus és a keresztény szeretet, tekintettel a Páli sz. vincze-egyesületekre. S. J. kétrendbeli főpásztori körlevele. Esztergom, 1888.
Főm. és Főt. Simor János ... elnöki megnyitó beszéde a Szent István-Társulatnak 1888. márcz. 22. XXXV. nagygyűlésén. Bpest.
Főm. és Főt. Simor János ... elnöki megnyitó beszéde a Szent István-Társulat 1889. márcz. 21. XXXVI. nagygyűlésén. U. ott, 1889.
Simor János... az afrikai rabszolgakereskedésről szóló főpásztori levele. Esztergom, 1889.
Simor János... szent beszédei. Kiadta Dr. Csernoch János apát-kanonok. U. ott, 1892. (Ism. P. Napló 64. sz., Nemzet 64. sz.)
Könyvtárának katalogusát kiadta Sujánszky Antal: Catalogus Bibliothecae Joannis Cardinalis Simor Principis-Primatis Regni Hungariae Archiepiscopi Strigoniensis secunda cognomina auctorum descriptus. Strigonii, 1887. nagy 8rét 1590 félhasábos lap. (Ism. Religio 1887. II. 14. szám; Budapesti Szemle 1888. LIII. k.).
Vasárnapi Ujság 1862. 26. sz. arczk.
M. Sion 1867. arczk., 1891. 472. l.
Országgyűlési Emlékkönyv 1866-67.
Hajnal-Album 1867. 5., 17. l., kőny. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 21. sz. arczk.
Szinnyei Repertoriuma I. Történelem.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1877. kőny. arczk.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXXIV. 344. l.
M. Korona 1879. 281. sz. (S. mint gazda).
Vasárnapi Ujság 1882. 27. sz. arczk. 1891. 4. sz.
Esztergomi Közlöny 1882. jún. 20. ünnepi szám.
István bácsi Naptára 1883. arczk.
Petrik Könyvészete.
Pesti Napló 1886. 66. sz., 1891. 24. sz.
Nemzet 1887. 66., 24., 25. sz.
Függetlenség 1886. 66. sz.
Simor-Album. Bpest, 1886.
Hazánk 1886. 239., 240. sz.
Kőhalmi-Klimstein József, Simor János élete és működése. Pozsony, év n. (Kortársaink 16-20.)
Sturm Albert, Új Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 27. l.
Pesti Hirlap 1889. 344. sz.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Kath. Szemle 1891.
Walter Gyula, S. J. életrajza. Esztergom, 1891.
1891: M. Állam 19., 20., 22., Pester Lloyd 18., Budapester Tageblatt 24., Esztergomi Közlöny 4. sat., Győri Közlöny 8. sz., Egyetértés 23. sz., Nagyszombati érseki főgymnasium Értesítője. 76. l. (Kőhalmi).
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 474. l.
Némethy, Ludovicus, Series Parochorum. Strigonii, 1894. 923. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1110. l.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.