nyug. bányászati és erdészeti akadémiai igazgató és m. kir. főbányatanácsos, szül. 1833. decz. 8. Svedléren (Szepesm.), hol atyja városi és Óvíztelepen egyúttal kincstári orvos is volt; S. gymnasiumi tanulmányait Eperjesen és Kassán végezte; 1853-tól a selmeczbányai bányászati akadémiának négy évig volt hallgatója. 1858. mint bánya kandidátus kincstári szolgálatba lépett és a máramarosi bánya-, erdő- és jószágigazgatósághoz osztatott be. 1859. bányagyakornoknak nevezték ki; a bécsi cs. kir. pénzügyminiszterium még ezen évben Přbrámba küldte, hogy szakismereteit gyarapítsa. 1861. mint exspektáns a fejérpataki vasgyárhoz került, a hol 1863. ellenőrré és 1864. a kabolapojánai vasgyárhoz ideiglenes kohómesterré nevezték ki. 1867. a máramaros-szigeti bánya-, erdő- és jószágigazgatóság bányászati és kohászati osztályának ideiglenes vezetésével és ugyanazon év őszén a fejérpataki vasgyár gondnoki állásának helyettesítésével bízták meg, 1869. pedig a turiaremetei vasgyár felügyelőjévé nevezték ki. 1872. ugyanily minőségben a diósgyőri vasgyárhoz, majd a beszterczei vaspörölyműhöz és végre 1873. a tiszolczi vasgyárhoz került, a hol 1881-ig működött; ezen évben a magyar pénzügyminisztérium a selmeczi akadémia vaskohászati tanszékére hívta meg, hol 1901. tavaszán történt nyugalomba vonulásáig működött. 1892-ben a m. pénzügyminiszterium megbízta a bányászati és erdészeti akadémia igazgatói teendőivel, melyeket mint helyettes igazgató 1896-ig látott el. Az országos bányászati és kohászati egyesület, mely Selmeczbányán 1892. jún. 27. alakult meg, ügyvivő elnökének választotta meg. Meghalt 1901. okt. 12. Budapesten.
Czikkei a Bányászati és Kohászati Lapokban és a Dingler's Polytechnischen Journalban (Az elgázítás elmélete, Faszénégetés retortákban, A zólyom-brezói 150,000 klg.-os ülőalj öntésének leírása, A vasgyártás története, A Farbaky-Soltz-féle folytonosan működő vízgázfejlesztő készülék leírása és elmélete, A brikettgyártás, a Martin-kemenczék és a Martin-aczél-gyártás, A tégelyaczél-gyártás.).
Munkái:
A Soltz-féle adagoló- és gázfogó-készülék nagyolvasztókról. A Soltz-féle aczélpest. Bpest, 1896. (Ezredévi bányászati, kohászati és geologiai Kongresszus).
Emlékbeszéd Péch Antal felett; az orsz. m. bány. és koh. egyesület választmányának megbízásából tartotta Budapesten, 1896. szept. 24. U. ott, 1896.
A tégelyaczél-gyártás és a tégelyaczél kereskedelmi gyártmányra való feldolgozása. Egy melléklettel. Selmeczbánya, 1897.
Vasárnapi Ujság 1901. 42. sz. (Nekr.)
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Sobó Jenő, Emlékbeszéd Soltz Vilmos fölött. Selmeczbánya, 1902. Fénynyom. arczk.