Solymosi Elek (családi nevén Sipos),
szinész, szül. 1847. jan. 25. Tövisen (Alsó-Fehérm.); tanulmányait Nagy-Enyeden, Kolozsvárt és Gyula-Fehérvárt végezte. A gymnasium VI. osztályából kilépett és szinész lett. Először (1868) a budai Népszinházban az Ördög piluláiban lépett föl. 1875. a Népszinház megnyitásakor annak egyik oszlopos tagja lett és csak 1886-ban vált meg tőle, mikor vidéken szerepelt 1890-ig. Ekkor ismét a Népszinházhoz szerződött. 1894. szinész-iskolát alapított, mely 1901. nyilvánossági jogot nyert. 1898-ig, midőn 30 éves jubileumát ülték meg, a budapesti Népszinházban 81 darabban 3601-szer lépett fel.
Czikkeket, tárczákat írt a következő hirlapokba: Budapest (vezérczikkek), Magyar Hirlap, Vasárnapi Lapok (Tere Fere álnévvel csevegések), M. Polgár, Ellenzék, Borsod, Borsodmegyei Lapok (tárczák és csevegések), Nyirvidék, nagyenyedi Közérdek (a 80-as években és 1905. 36. és köv. sz. Egy komikus naplója), Pesti Hirlap (Blaha L. életrajza, 1882. 263. sz. szinész-naplómból), Függetlenség, Pesti Napló, Új Budapesti Napilap (melynek tulajdonosa volt és sok czikket írt a lapba), Független Polgár, Egyetértés (1888. 179. sz. A vidéki szinészet), M. Geniusz (1892. 45. sz. A Duse-féle hatások titkai és a Magyar Szóban 1893. 153. sz.), Ország-Világ (1892. Tamássy József), Jókai (1894. Szinész-csvegés, A «Piros bugyelláris» és a «Próbaházasság» jubileuma, Küry Klára, Szirmai Imre, Vidor Pál, Szabó Antal, A szinészet tanítása), Budapesti Napló (1898. 117. sz. Szabadművészet, 306. A színpadi becsület), a Szellemi élet cz. Album (1892. Szinész-csevegés); írt ruménul is a Familiába tárczát, a Viitoriul cz. budapesti politikai lapba 1884 elején pedig czikkeket a magyar-rumén barátság érdekében; ugyanez évben Bartók Lajos három költeményét fordította ruménre.
Munkái:
A vidéki magyar szinészet reformja. Bpest, 1875.
Egy czímnélküli könyv. Elmefuttatás az obscoen férfiak és prostituált nők jelleméről. U. ott, 1878.
A szinészet tanítása. Felolvasása az 1896. ezredéves II. országos egyetemes tanügyi kongresszus «Színművészeti szakosztályá»-nak júl. 4. ülésén. U. ott, 1896. (Ism. Jelenkor, P. Lloyd 205. sz.)
Levele az «Írók és művészek társaságához» U. ott, 1896. máj.
A román nemzetiségi kérdésről. Írta és az orsz. m. szövetség nov. 26. gyűlésén felolvasta. U. ott, 1904.
Magyarország és a Nagyvilág 1877. 4. sz. arczk.
Budapest, 1882. 346. sz.
Petrik Könyvészete.
Délmagyarországi Lapok 1886. 61. sz.
Egyetértés 1886. 292. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk.- és névaláírása.
M. Irók és Művészek. Bpest, 1894. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 67.
Budapesti Napló 1898. 352. sz.
B. Virágh Géza, A magyar színművészet. Bp. 1900. 93. l. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.