tanítóképző-intézeti igazgató, szül. Okorágon (Somogy, most Baranyam.), hol atyja ref. lelkész volt, ki korán elhalván, neveléséről Benkő Sándor kakicsi lelkész gondoskodott. A gymnasiumot Csurgón és Kecskeméten végezte 1865-ben; ugyanott hallgatta a bölcseleti tanfolyamot és jogot, a theologiát pedig Pesten. Mellékesen paedagogiai tanulmányokkal és neveléssel is foglalkozott. Első lelkészi vizsgát tett 1870-ben Pesten, másodikat 1871-ben Debreczenben; tanítóképző-tanári vizsgát tett 1874-ben Budapesten. Hitoktató volt 1869. novembertől 1873. január elejéig Nagyváradon; ugyanakkor részt vett a tornatanfolyam vezetésében. 1873-ban tanítóképzőintézeti segédtanárrá neveztetett ki Iglóra; 1875-ben rendes tanár lett; tanitotta a természettudományokat és mennyiségtant. 1888. Znióváraljára neveztetett ki képzőintézeti igazgatónak.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1874. Egy kirándulás az áll. tanítóképezde növendékeivel, 1878. könyvism., Kirándulás a Kárpátokba, 1879. A növénytan oktatásáról a népiskolában, 1887. Sírbeszéd dr. Emericzy Géza hamvai fölött, 1891. A selyemhernyó tenyésztésről, A nyelvtanítás közvetlen módszere, 1893. A népkönyvtárakról); a Felvidéki Hiradónak is munkatársa volt.
Munkái:
Természetrajz a mindennapi és ismétlő népiskolák számára. Bpest, 1879. (Emericzy Gézával együtt. S. írta a növénytant és az állattanból a hüllők, halak, izállatok és puhányokról szóló részt, 2. jav. kiad. 1885., 3. jav. kiad. 1885., 4. jav. k. 1887. 5. jav. kiadás 1890. U. ott. Ezen munkához Vezérkönyv is járul).
Embertan. Tanítóképezdék, felső nép és polgári iskolák számára. U. ott, 1880. (Ism. Néptanítók Lapja 1880. 303. 1.)
Nőkérdés, hazai viszonyainkra való tekintettel. U. ott, 1880. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap).
Nagy-Britannia közoktatásügye. U. ott, 1900. (Népnevelők Könyvtára 3.).
Néptanítók Lapja 1888. 421. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1900.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.