kereskedelmi akadémiai tanár, szül. 1858. máj. 10. Tengődön (Tolnam.); a gymnasiumot és egyetemet Bpesten végezte; középiskolai tanári vizsgálatot a magyar és német nyelvből 1882-ben tett; mint tanár 1884 óta működik; egy évet Érsekujvárt, egyet Székesfejérvárt töltött: 1886 óta Aradon a kereskedelmi akadémia rendes tanára, hol a magyar és német nyelvet tanítja; tanított történelmet is. Az aradi fa- és fémipari szakiskolában irálytant tanít. Az aradi Casino-egylet titkára; a Kölcsey-egyesület irodalmi bizottságának elnöke; az aradi írók és hirlapírók körének vál. tagja; az aradi «Összetartás» szabadkőmíves páholy szónoka.
Czikkei a Kölcsey-Egyesület Évkönyvében (1886. A nő Vörösmarty költészetében, 1887-88), az Aradi Közlönyben (1886. 356., 358. sz. Csiky Gergely); az aradi Alföldben (1892. 264. sz. Emlékbeszéd Csiky Gergely fölött, 1893. 280. sz. Jókai Mór); a M. Kritikában (1898. 10. sz. Aktuális és vasárnapi költészet, 1899. könyvism.); a Kereskedelmi Szakoktatásban (1899. A német nyelv tanítása iskoláinkban.)
Munkái:
Ünnepi beszéd. A szabadkőművesség feladatáról és legközelebbi teendőiről. Arad, 1894.
Örök keletbe költözött Ransburg Zsigmond testvérünk az «Összetartás» páholy tagjának emlékezete. U. ott, 1894.
Mi a szabadkőművesség szerepe korunkban? Szent János-napi alkalmi beszéd. U. ott, 1895.
Petőfi Sándor költészete. (Tanulmány.) Bpest, 1899. (Ism. M. Kritika III.)
Petőfi Sándor költeményei. Élete és költészete. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1900. (Magyar Könyvtár 210.)
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 5. lap.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.