kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1862. nov. 21. Szegeden, u. ott végezte a gymnasium hat osztályát; 1881. aug. 27. lépett a rendbe, 1882-84. Kecskeméten a VII. és VIII. osztályt tanulta, azután Nyitrán, a theologia tanulása mellett, a latin és görög nyelvben művelte magát. A következő két évben a kolozsvári egyetemen egyedül szaktárgyaival foglalkozott. A rend kormánya 1888-ban Temesvárra küldte tanárnak. 1889-ben misés pappá szenteltetett és 1890. jan. tanári oklevelet szerzett. Temesvárról Kolozsvárra utaztában meghült, úgy hogy tüdőbaja jelentkezett, mely miatt az iskolai év végével Koritniczára ment, honnét látszólag egészségesen tért vissza, azonban a rend kormánya felmentette a tanítástól és Nagy-Becskerekre helyezte; de ő visszakivánkozott tanszékéhez; egy évig tehát Privigyén, azután a lévai főgymnasiumban tanított, hol 1892. jún. 6. meghalt.
Czikke a lévai kath. főgymnasium Értesítőjében (1892. Tacitus «Agricola» cz. művének czélja).
Kéziratban maradt: Suetonius magyar fordítása; befejezetlen.
M. Állam 1892. 132. sz.
Lévay Imre, Az Urban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bpest, 1893. 28. l.