jogi doktor, ügyvéd, földbirtokos, a mosonmegyei történelmi és régészeti társulat elnöke, ki mint szenvedélyes régiséggyűjtő az ásatásokból a megye régészeti múzeumát megalapítá; a mosonmegyei leletek már az 1885. országos kiállítás alkalmával régészeink figyelmét felgerjesztették, kik közül többen a helyszinén is megtekintették az aránylag rövid idő alatt összeállított leletek szép számát. Már az 1887. elnöki jelentésből kitetszik, hogy a régiségtárban több száz családi okirat, 1434 régi érem, 44 bankjegy, 39 fénykép, 303 könyv és 3877 darab egyéb régiség volt akkor. Ezen leleteket és a későbbieket is S. leírta az Archaeologiai értesítőben (1885-86. 1888. 1891-92. és 1898.); a régészeti congressus alkalmával ugyanő tartott felolvasást a nemesvölgyi leletekről. Meghalt 1905. jan. 8. Magyar-Óvárt 68 éves korában.
Czikke az Archaeol. Közelményekben (1895. Ásatások a csunyi sírmezőn); a Mosonmegyei Lapoknak is munkatársa volt.
Munkái:
Emlékirata... a Mosonymegye és Alsó-Ausztria közötti országos határok helyreállítása tárgyában.
A mosony-megyei történelmi és régészeti egylet 1885. évi elnöki jelentése. 1886. jan. 28. U. ott, 1886.
Indítvány Magyarország és Ausztria közötti határok megállapítása tárgyában. U. ott, 1897.
A Szigetköz. U. ott, 1897.
A mosonmegyei történeti egylet Emlékkönyve 1882-1898. A honfoglalás ezredéves ünnepélyének emlékére. U. ott, 1898.
A bruck-ujfalusi ásatásról. Bpest, 1899. (Különnyomat az Archaeol. Értesítőből).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 321. l.
Vasárnapi Ujság 1905. 2. sz. (Nekr.)
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és Ivánfi Ede szives közlése.