Kezdőlap

Sövényházy Márta,

Domonkos-rendi apácza, élt a XVI. század első felében a margitszigeti klastromban, honnét 1529 táján az apáczák Nagyváradra költöztek.

Itt írta két ismeretlen társával a verses Katalin legendát 1529-31-ben; legnagyobb részét, mintegy hét tizedét, s a festett képeket S. készítette. A docex (közép ívrét 291 lap) tartalma: evangeliomi szakaszok, vallásos elmélkedések és tanítások, szentbeszédek és legendák. Neve a 310. lapon van kitéve: «Ez yrasnak wege wagon vr fyw zyletethnek' utanna ezer ot zaz Harmyncz eztendewben wyz kerest octawayan sewenhazy soror marta keze myath es dyczertessek az ew aldot zenth newe amen». Ezen régi elbeszélő költészetünknek egyik igen nevezetes maradványát az Érsekújvári Codex tartotta fönn számunkra. Czech János 1832-ben födözte föl az érsekújvári Ferencz-rendi kolostor könyvtárában; jelenleg a m. tudom. Akadémia könyvtáráé. Középszerű folio papiros-codex, terjedelmére nézve csupán az Érdy- és Jordánszky-codexek állanak előtte. Egész terjedelmében IX. és X. kötetében ismertető bevezetéssel; mai helyesírással és nyelvjegyzetekkel kiadta Toldy Ferencz (Pest, 1855) és Szilády Áron bő jegyzetekkel. (Régi M. Költők Tára 1. k. részleteit Toldy, Szilády és Beőthy Zsolt. Zolnai Gyula a legenda befejező verseit adja: a codex 517-520. és az 519. lap hasonmását Nyelvemlékeink, Bpest, 1894. cz. munkájában).

Toldy Ferencz. A magyar nemzeti irodalom története. 3. kiadás. Pest, 1862. II. 94. l.

Egyetemes Philol. Közlöny IX. 1885. 218. l.

Faylné-Hentaller Mariska, A magyar írónőkről. Bpest, 1899. 12. l.

Horvát Cyrill, nemzeti irodalmunk a reformáczió koráig. Bpest, 1891. 86. és köv. l. (A Katalin legenda bő fejtegetése.)

Irodalomtörténeti Közlemények II. 1892. 44. l.

Jakab Elek, A M. Tud. Akadémia Kézirat-tárának ismertetése. Bpest, 1892. 11. l.

Zolnai Gyula, Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Bpest, 1894.