theologiai doktor, csanádi apát-kanonok, szül. 1822. jún. 30. Lippán; 1845. aug. 15. fölszenteltetett; rekasi káplán volt és azon év okt. 1-től tanulmányi felügyelő a csanádi püspökmegyében. 1848. segédlelkész Bessenyőn és Fehértemplomban; azután a bécsi szent Ágoston-intézet növendékpapja volt és 1853. theologiai doktor lett. Hazájába visszatérve szentszéki ülnök és tanárvizsgáló lett; plébános volt 1862. Grabáczon, 1863. Német-Szent-Péteren, 1869. Oraviczabányán és esperes, majd Karánsebesen, 1877. Szakálházán, 1881. Hidegkuton, 1883. okt. kanonok és a csanádi seminarium rectora; 1884-92. a püspöki lyceum aligazgatója, 1887. szent-kereszti apát, 1897. püspöki helyettes, 1900. a pápa házi papja. Meghalt 1905 körül.
Munkája: Egyházi beszéd, kanonoki székfoglalási ünnepélye alkalmával a Csanád-egyházmegye székesegyházában 1883. okt. 9. Temesvár, 1883.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schematismus, Cleri Csanadiensis. 1902. 251. l.