bölcseleti doktor, rabbi, szül. 1838. febr. 5. Balassa-Gyarmaton; gyermekéveit 15 éves koráig Holleschauban (Morvaország) töltötte. 1845-től Lepnik-ben három évig a rabbiiskolát látogatta. 1850-ben Brünnbe ment és 1853-ig az ottani műegyetemen tanult. 1854-ben Prágában egy festőgyárban nyert alkalmazást; csakhamar ezt is elhagyta és nevelősködött. 1857. Pestre jött és az egyetemen bölcseletet hallgatott két évig. A tanítói pályára lépett és később Budapesten tan- és nevelőintézetet alapított, melyet 11 évig tartott fenn. 1892-ben az országos tanítói nyugdíjalapból nyugdíjaztatott és azóta itt él a székes-fővárosban.
Munkái:
Uj módszer. Az adott számból annak természetes logarithmusát és viszont logarithmusi táblák nélkül kiszámítani. A magyar Akadémia elé terjesztette. Pest, 1858. (Különnyomat az Akadémiai Értesítőből.)
Filosophische Reflexionen über die israelitische Religion, ihre Lehren und Lehrer. I. Theil. Kaschau, 1860.
Védirat a vérvád ellen. U. ott, 1883.
Héber bölcsészet. A m. tudom. Akadémia segélyezésével. Bpest, 1885. (2. kiadás. A héberek bölcsészetének története, különös tekintettel a keresztény és arab bölcsészetre cz. U. ott, 1893.)
Die Philosophie der Kabbala. Leipzig, 1886.
Die Geschichte der Philosophie des Judenthums. U. ott, 1890.
Die Unsterblichkeit der Seele. U. ott, 1895. (2. kiadás. U. ott, 1900.)
Kurzgefasste Kritische Geschichte der ungarischen Nation. Mit besonderer Berücksichtigung der Besitzergreifung Pannoniens durch Árpád und seine Heldenschar. Budapest (1896).
Der Freiheitskampf der ungarischen Nation (1848-1849.) Kritisch beleuchtet. Leipzig (1898).
Budapest-Erzsébetváros története. Bpest, 1902.
Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Teréz- és Erzsébetváros. U. ott, 1904.
Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Budapest-Lipótváros. U. ott, 1907.
Szinnyei Könyvészete.
Egyet. Philolol. Közlöny 1887. 110. l.
Petrik Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1902., 1904. és önéletrajzi adatok.