fővárosi igazgató tanító, S. Alajos kereskedő és Páczer Katalin fia, szül. 1845. aug. 24. Érsekujvárott (Nyitramegye); a reáliskolát Pozsonyban és Esztergomban, a tanítóképzőt pedig Budapesten végezte s 1864-ben tanítói oklevelet nyert. Lipthay Ágost barsmegyei földbirtokos családjánál mint nevelő három évet töltött és ez idő alatt télen Bécsben tartózkodott a nevezett család körében. 1868-ban Budapesten községi iskolai helyettes tanítónak neveztetett ki. Később mint rendes tanító a Kereszt (Kazinczy-) utczai iskolához került, honnét öt év mulva a Lipóttéri iskolához tették át. 1867-ben elvégezte a tornatanítói tanfolyamot s oklevelével együtt 3 arany pályadíjat is nyert, mert az egylet által kitűzött tételt: «A tornászat mint lélekjelenlét, bátorság, önbizalom és vidámság előmozdítója,» ő fejtette meg leghelyesebben (a P. Napló tárczaként közölte.) 1870. Zichy Antal fővárosi tanfelügyelő 100 frtos pályadíjának felét Pestalozzi élete és munkája cz. pályaművével nyerte el. Eötvös József báró kiküldte Németországba az egyetemes tanítógyűlésre. 1872. Pauler Tivadar közoktatási miniszter a külföldi iskolák tanulmányozására küldte ki. Ezen délnémetországi és svájczi tanulmányutjáról a Népnevelők Lapjában, melynek akkor társszerkesztője volt, «Úti naplómból» cz. közölte tapasztalatait. Az 1873. tartott nemzetközi kiállításra a terézvárosi I. sz. iskolaszék, melynek jegyzője is volt, Bécsbe küldte. A népnevelők budapesti egyesületének alapításától kezdve tagja volt, később alelnöke, majd a paed. szakosztály elnöke; az V. kerületi körnek elnöki tisztét három évig viselte. A budapesti alkotmányutczai polgári keresk. testület alsófokú szakiskolájában is tanított (1896). Jelenleg fő- és székvárosi igazgató-tanító.
Mint képzőintézeti tanuló a Kis Tükörbe Fidor Ferke név alatt kezdett írni, később a Gyermekbarátba írt; a Népnevelők Lapján kívül évekig a P. Napló tanügyi rovatába írt; a Hon több czikket közölt tőle; a Nemzti Nőnevelésnek is munkatársa volt.
Munkái:
A népnevelésügy a bécsi nemzetközi kiállításban 1873-ban, tekintettel hazánk, különösen a főváros tanügyi viszonyaira. Bpest, 1873. (2. jutányos kiadás. U. ott, 1876.).
Abc és olvasókönyv. U. ott, 1876. (Többekkel együtt. 2. kiadás. U. ott, 1878.).
Magyar olvasókönyv a budapesti elemi népiskolák II-IV. osztályai számára. U. ott, 1880. Négy kötet. (Többekkel együtt. 10. kiadás. 1908. U. ott.)
Az életpálya választásáról. Szülők, tanítók és ügybarátok figyelmébe ajánlva. U. ott, 1882. (Ism. Néptanítók Lapja).
Magyar olvasókönyv az elemi népiskolák II-IV. oszt. számára. U. ott, 1882. (Többekkel együtt. 2. kiadás 1883., 3. jav. k. 1884., 10. képes k. 1896. U. ott).
A gyermekek megfigyelése az iskolában. Tekintettel a dr. Gerlóczy Gyula-féle indítványra. U. ott, 1883.
Magyar nemzeti olvasókönyv, írta és szerk. több tanférfiú. A népiskolák II-VI. oszt. számára. U. ott, 1889-től több kiadást ért.
Magyar nyelvkönyv, különös tekintettel a helyesírásra és fogalmazásra. Az elemi népiskola II-VI. oszt. számára U. ott, 1894-95. és ujabb kiadás. 1906. Négy kötet. (Barna Jónással együtt. Ism. M. Nyelvőr 1894. és 1906.).
Ezer esztendő. A millenniumi ünnepség anyaga a népiskolában. U. ott, 1896.
M. Paedagogiai Szemle 1882. 161. l. Fénynyom. arczk.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink. Bpest, 1896. 150. l.
Nyitra vármegye. 1899. 285. l. (Magyarország Vármegyéi és Városai).
Corvina, 1906. 30. sz.
M. Könyvészet 1906.