Kezdőlap

Steiner Fülöp

theologiai doktor, székesfehérvári püspök, szül. 1839. ápr. 28. Fehéregyházán (Sopronm.). Atyját Della Pietranak hívták és e névből csináltak a soproni németek S-t. Középiskoláit Veszprémben és Győrben végezte. 1856-ban lépett a győri papnövendékek közé és Simor János győri püspök a bécsi Pazmaneumba küldötte theologiára. 1863-ban pappá szentelték. Káplán volt Mosonyban, röviddel azután a győri papnevelőintézet tanulmányi felügyelője és tanára. 1867. theologiai doktor lett; ekkor a győri jogakadémián az egyházjog tanárává és hitszónokká neveztetett ki. 1868. a bécsi Augustineum tanulmányi felügyelője lett, mely minőségben tiz évig működött. 1882. nagyváradi kanonokká neveztetett ki, mint ilyen tovább is tanárkodott; ujra szervezte a papnevelői egyházirodalmi iskolát. Áldozatkészségét hirdetik a szeminarium kápolnájának díszes restaurálása, valamint a szegényebb sorsú növendékpapok segélyezése pénzzel és könyvekkel. 1886. a Szent István-társulat elnöke lett és közgyűlési beszédeivel általános figyelmet keltett. 1890. jan. székesfejérvári püspökké neveztetett ki. A pápa trónállója, a Szent-Tamás- és Szent-László-társulatok elnöke, a kath. legényegyesületek országos szövetkezetének díszelnöke, a főrendiházban a naplóbiráló és a közjogi bizottság tagja volt. Az elkeresztelési vitában határozott állást foglalt el. Az 1892. választások alkalmával kiadott pásztorlevele nagy feltünést keltett. Meghalt 1900. augusztus 11. Székesfejérvárt.

Egyházi beszédei a Borromaeus cz. folyóiratban, elnöki megnyitóbeszédei a Szent István-társulat közgyűlésén (1887-1893.) a Kath. Szemlében vannak.

Munkái:

1. Immortellen auf den Sarg weiland ihrer Majestät der Kaiserin und Königin Carolina Augusta Wien, 1873.

2. Egyházi beszéd, melyet Sz. István Magyarország első apostoli királyának ünnepén 1874. aug. 20. Budán tartott. U. ott, 1874.

3. Emlékbeszéd, melyet gróf Cziráky Jánosné, szül. Dezasse Ludowika Erzsébet grófnő, a budapesti központi oltáregyesületnek 1899. jan. 6. elhunyt elnöknője felett mondott. Bpest, 1899.

M. Sion 1891. 472. l., 1892. 391. l.

Zalka Emlékkönyv. Győr. 1892. 149. l.

Pallas Nagy Lexikona XV. 201. II. Pótlék 1904. 616. l.

Ország Világ 1900. 34. sz. arczk.

Budapesti Hirlap 1900. 220. l.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.