Kezdőlap

Stiller Mór

jogi doktor, ügyvéd, előbbinek testvéröccse, szül. 1842. aug. 6. Miskolczon (Borsodm.); a gymnasiumot ott és Budapesten végezte; jogot a budapesti egyetemen hallgatott, hol 1867. doktori, 1869. pedig ügyvédi oklevelet nyert. Ügyvédi pályája első éveiben csaknem kizárólag sajtó- és bűnügyekkel foglalkozott és a 70-es éveknek csaknem minden nagyobb sajtó- és bűnügyében, mint védő szerepelt. Ügyvédsége későbbi éveiben a kereskedelmi jogot tette tanulmányai tárgyává és a vasuti, biztosítási, bizományos és részvényjog köréből számos dolgozata jelent meg a szaklapokban. 1871. az ügyvédvizsgáló-bizottság és az ügyvédi kamara megalakulása után a választmány, 1873. óta a fő- és székvárosi képviselet tagja. Zsidó egyházának ügyeivel is sűrűn foglalkozik, és úgy a budapesti zsidó egyházközség választmányának, mint a magyar izraelita irodalmi társaságnak egyik igazgató tagja. 1898-ban megkapta a III. oszt. vaskoronarendet.

Már jogász korában több magyar és német napilapban, később a magyarbarát Wanderernek munkatársa volt. Czikkei vannak az Ország Tükrében (1864. A fölvilágosodás irodalma Angolországban); a Jogtudományi Közlönyben (1871-72., 1882-83.); a M. Themisben és a M. Pénzügyben (XII. 1892.) 1885-ben alapította a Jog cz. szaklapot.

Munkái:

1. A vasutak kártérítési felelőssége. Pest, 1871. (Lenyomat az Első M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.)

2. Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben 1870-1880. Bevezetésül: Törvényszéki szónoklatunk és ügyvédségünk. Bpest, 1881.

3. Angol parlamenti küzdelmek. (Korképek.) U. ott, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 14. sz. sat.)

Petrik Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 599. I., II. Pótkötet 1904. 618. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.