Kezdőlap

Sümegi Kálmán

hirlapíró, szül. 1852. okt. 10. Sümegen, hol atyja a veszprémi püspökségnél uradalmi tiszttartó volt; a gymnasium négy osztályát Keszthelyen, az V. és VI. osztályt Székesfejérvárt végezte. Ekkor a szombathelyi papnevelőbe került és mint papnövendék a VII. és VIII. osztályt és a theologiai tanfolyamból egy félévet töltött. Már 1869. a Vasmegyei Lapokban jelent meg egy verse. Otthagyván a seminariumot Budapestre jött a jogi egyetemre, majd bölcseletet hallgatott. Közben a nemzeti szinháznál mint tisztviselő Szigligeti Ede mellett működött és itt kezdett az irodalommal tüzetesebben foglalkozni. Levelezője volt a Zalai Közlönynek; dolgozott a Fővárosi Lapokba, Reformba, Családi Körbe. Nefelejtsbe; különösen foglalkozott Kisfaludy Sándorral és több adatot nyújtott róla; ezeket fölhasználva írt a Pesti Naplóba, Életképekbe, Figyelőbe, Vasárnapi Ujságba, Petőfi Társaság Lapjába, M. Bazárba, Viszhangba s több más lapba. Mint rendes munkatárs, előbb az Életképeknél, aztán az Ellenőrnél, majd a Magyarország és Nagyvilágnál és Független Hirlapnál dolgozott, de e mellett majd minden lap számára írt. Több tárczaczikke németül a Pester Lloydban jelent meg s néhány rajzát a vidéki német lapok fordították le. 1881-ben az Arad és Vidéké-hez ment főmunkatársnak, azon év júl. 12. e lap szerkesztését átvette és azt 1885. ápr. 15-ig szerkesztette. Ekkor megvált a laptól és újra kizárólag a szépirodalmi téren működött. 1881-ben Czapf családi nevét Sümegire változtatta. Utóbbi éveiben az első magyar általános biztosító-társaság szegedi vezértitkára és az ottani Dugonics-Társaság tagja volt.

Czikkei közül felemlítendők: a Fővárosi Lapokban (1876. 38., 39. sz. Kisfaludy-Sándor mint gazda, 1885. 88., 89. sz. A Proletárok szerzőjéről apró vonások), az Életképekben (1876. Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkáiról, Kisfaludy Károly emlékezete, Kisfaludy Sándor végrendelete), a Nemz. Naplóban (1876. 251., 252. sz. Kisfaludy S. prózában írt munkáiról), a Viszhangban (1877. 9-13. sz. Szegedy Róza), az Ellenőrben (1877. 110. sz. A «Karthausi» satyrája 160. sz. Kármán József és a nők, 187. Népköltészetünkben a katona, 255., 257. Költészetünkben a csárda, 438. Gyulai Pál Petőfiről. 160. sz. Kármán József és a nők, 1879. 172. Arthur, Eötvös Karthausiából, 256. B. Eötvös József emlékezete), a Győri Közlönyben (1877. 95., 97., 100. sz. Kovács Pál jubileuma). A Honban (1877. 257. Magyar operaház), a Petőfi-Társaság Lapjában (1877. Vörösmarty és a nők, Kisfaludy K. és a nők, Kisfaludy Sándor és regéi), a Fügetlen Hirlap (1879. 18. sz. Szigligeti emlékezete), a Képes Családi Lapokban (1880., 1885. elbeszélések), az Arad és Vidékében (1881. A szép mostoha, regény és beszélyek).

Munkái:

1. A mi kis regényünk. Regény. Arad, 1880. (Előbb a Pesti Napló 1880. 1. és köv. sz.-ban.)

2. Szép asszonyok. Elbeszélések. U. ott, 1882. (Ism. Főv. Lapok 259. sz.)

3. Foszlányok. Elbeszélések. Szeged, 1901.

Álnevei és jegyei: Szél Kakas (Ellenőr P. Hirlap, Hölgyek Lapja és Arad és Vidékében), Armand, S. K., -i-n., S.

Arczképe: kőnyomat a Hölgyek Lapja munkatársai cz. műlapon.

Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 36. l.

Figyelő I., IV., XIX. 189. l.

Szinnyei Repertóriuma. Történelem II.

Aradi Képes Naptár 1887. 68. l. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

Vasárnapi Ujság 1899. 37. sz.

Budapesti Hirlap 1899. 249. sz.

M. Könyvészet 1901. és önéletrajzi adatok.