Sylvester György (tarcsafalvi)
unitárius lelkész és theol. tanár, szül. 1786. Tarcsafalván (Udvarszék); 16 éves korában (1802) iktattatott be a tógátus diákok közé Sz.-Keresztúron és Kolozsvárt folytatta tanulását; 1808-9. Nagy-Szebenben Bruckenthal Mihály nevelője volt. 1808. szept. 11-én választották széplaki lelkésznek; innét indult 1812. aug. 21. külföldi tanulmányútjára és okt. 20-án érkezett Jenába; innét ment 1813. ápr. 24. Göttingába s ott maradt 1814. okt. 3., midőn hazaindult és elfoglalta a kolozsvári unitárius kollegiumban tanári állását, hol 1828. meghalt.
Munkái:
1. Két zsinati beszédek, melyeket felsőbb parancsolatból írt és külömböző alkalmatosságokkal elmondott. Kolosvár, 1821.
2. A beszédben és cselekedetben hatalmas pap. Egy halotti beszédben előadattatva. Melyet Vargyasi Szász Móses úrnak, a kolosvári unitárius sz. ekklésia első papjának halotti megtiszteltetésére írt és elmondott. U. ott, 1824.
Unitárius Közlöny 1880. 118., 150., 179. l.
Petrik Bibliogr.