Kezdőlap

Szabó Richárd (vetési)

hirlapíró és szerkesztő, szül. 1820. máj. 6. Szent-Györgyvölgyén (Zalam.); iskoláit Váczon és Pesten végezte; előbb róm. kath. lelkész volt; 1855-ben áttért a református hitre és 1858-ban Kolozsvárról Pestre tette át lakását. A Corvina-társulat ügyeit is vezette (1870-től). Meghalt 1873. aug. 9. F.-Kázsmárkon (Szepesm.).

Irodalmi első kísérletei a Rajzolatokban, majd a Kovacsóczy által szerkesztett Közleményekben jelentek meg; a nagy közönség figyelmét azonban az Életképekben megjelent novelláival vonta magára; ugyanezen lapban jelentek meg Nők világa cz. a magyar irodalomban akkor még újszerű levelei. Ettől fogva a nők kedvelt írója volt, kivált mint elbeszélő. Czikkei és szépirodalmi dolgozatai a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Rajzolatok (1838-39), Regélő Pesti Divatlap (1842), Magyar Életképek (1843), Életképek (1843-45. Kecskemét ismertetése, Kecskeméti népviselet, rajzzal, 1846-48), Honleányok könyve (1847), Gyulai Árvízkönyv (1856), Divatcsarnok (1856, 1859-61), Hölgyek Naptára (1856), Erdélyi Múzeum (1857), Szépirodalmi Közlöny (1857-58), Erdélyi Múzeum (1857), Kétgarasos Ujság (1858), Hölgyfutár (1859. 125. sz. Szilassy Geiza nekr.), Délibáb (1858), Ország Tükre Naptára (1863), Fővárosi Lapok (1864. II.), Pesti Hölgydivatlap (1864), Nefelejts (1864-65), Családi Kör (1865); az Üstökösnek és a Honnak is munkatársa volt.

Munkái:

1. Nők világa. Pest, 1847. (2. jav. kiadás. Kecskemét, 1870.).

2. A coelibátus. Szeged, 1848.

3. Egyházi beszéd, mellyet a békés átalakulás végett a váczi egyházmegyei kormány által rendelt s Dorosmán Ápril 2-án megtartott egyházi ünnepély alkalmakor mondott. U. ott, 1848.

4. Beszélyei. Kolozsvár, 1856. Három kötet.

5. Novellák. Pest, 1858. (Hazai beszély- és Regénytár X.).

6. Vegyes czikkek nők számára. U. ott, 1862.

7. Ujabb beszélyei. U. ott, 1863. Két kötet.

8. Eredeti és fordított beszélyek. U. ott, 1864.

9. Biztosítási ügy. Gyakorlatilag előadva. németből átdolg. U. ott, 1865.

10. Hackländer, F. W., Európai rabszolgaélet. Regény. I-IV. kötet. U. ott, 1865. (Az V. kötetet Rózsaági A. fordította).

11. Bell Róbert, Az arany hágcsó. Angol regény, ford. U. ott, 1867. Két kötet.

12. Herbert Lucian, Napoleon Lajos 1808-1848-ig. Tört. Korrajz. Ford. U. ott, 1864-66. Tíz kötet. (Dienes Lajossal együtt. Ism. Koszorú 1864. 24., 25. sz.).

13. Lassú víz partot mos. Regény. U. ott, 1868. Két kötet.

14. Reschauer Ármin, Bécsi márcziusi napok 1848-ban, a magyarországi viszonyok befolyásával kapcsolatban. U. ott, 1870.

15. Önsegély. Élet- és jellemrajzok által fejtegetve. Smiles után átdolgozta. U. ott, 1870. (Corvina kiadványa 24.).

16. Elhullt levelek. Beszélyek. U. ott, 1870-71. Két kötet. (Családi Kör Könyvtára 7.).

Szerkesztette Pesten a Divatcsarnokot 1859. júl. 1-től 1862. decz. 31-ig, az Erdélyi Múzeum cz. Almanachot 1857-ben (Balázs Sándorral), a Kazinczy-Albumot 1860-ban; a Képes Családi Lapokat 1860. ápr. 1-től decz. végéig; a Gyermekbarátot 1861. nov. 6-tól 1863. júl. 25-ig és az Ifjúság Lapját 1863. aug. 1-től 1864. decz. 20-ig; a M. Bazárt alapította és szerk. 1866. jan. 1-től 1873. aug. elejéig.

Álneve: Bús Aurél (az Életképekben).

Arczképe: Kőnyomat, rajzolta Barabás, nyomt. Rohn A. Pesten 1858.

Hölgyfutár 1856. 255., 1859. 78. sz.

Honderű 1847. II. 19. sz. (Severus).

Danielik, M. Irók II. 294. l.

Igazmondó 1873. 33. sz.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Harmonia 1855. 17. sz.

Pallas Nagy Lexikona XV. 348. l. és gyászjelentés.