bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tud. Akadémia levelező tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1859. ápr. 5. Pusztafalun; a gymnasium alsóbb osztályait a sárospataki kollegiumban, a felsőbbeket a szepes-iglói gymnasiumban végezte. A budapesti egyetem bölcseleti karán 1879. tanulmányait befejezvén, hogy magát a történelmi tudományokban jobban kiképezze, állami ösztöndíjjal két évet töltött a bécsi egyetemen, mint az Institut für österr. Geschichtsforschung tagja; 1880-ban bejárta Oláhországot és Galicziát s az oláh és lengyel levéltárakat átkutatta. 1881. máj. Budapesten tanárvizsgálatot tett, 1882. ápr. pedig bölcseletdoktor lett. A m. tört. társulat segédtitkárává, a heraldikai és geneologiai pedig jegyzőjévé választotta. 1883 tavaszán Odescalchi Artur herczeggel a bukovinai székelyek hazatelepítésére alakult országos bizottságtól kiküldetve, egymásután kétszer járt Bukovinában és lelke volt a betelepítésnek, mely országos érdeklődést keltett. A betelepítés történetét megírta a hirlapok hasábjain. 1883. szept. 22. a budapesti egyetemen magántanár lett a történelem XVI-XVII. századbeli részéből. 1882. ápr. 1. a kormány az egyetemi könyvtár tisztévé s egyúttal 1889. szept. 27. az akkor felállított posta- és távíró tanfolyamhoz a postatörténet rendes tanárává nevezte ki. 1888. máj. 4. a m. tud. Akadémia levelező tagjának választotta. Székét 1889. ápr. 8. A czéhek Magyarországon cz. értekezésével foglalta el. 1889. a történelmi társulat másodtitkárává választatván, a Századok segédszerkesztője volt Szilágyi Sándor mellett. 1889 nyarán utazást tett Felső-Olaszországban, Párisban, Londonban és Svájczban. 1891. a magyar országgyűlés képviselőházának napló-szerkesztője lett; 1891. aug. 12. kinevezték a kolozsvári egyetemen a magyar történelem rendes tanárává és az országos tanárvizsgáló-bizottság s a tanárképző intézet tagjává. A székely történeti pályadíjalap intéző bizottsága Szabó Károly halálával 1892. nov. 13. őt bízta meg a székelyek történetének megírásával. 1893. jún. 14. az erdélyi múzeum-egylet bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztálya által titkárrá választatván, reá bízták az Erdélyi Múzeum szerkesztését, 1895 nyarán résztvett a Zichy-expeditio kaukázusi és középázsiai utazásában; ő vezette az expeditió naplóját és írt jelentéseket az expeditió kutatásairól a Budapesti Hirlap, Vasárnapi Ujság és Erdélyi Múzeumba. Az erdélyi irodalmi társaság 1892. választmányi tagjává választotta, az erdélyi Kárpát-egyesületnek alelnöke, kolozsvármegyei osztályának 1873-96. elnöke volt, lemondásakor tiszteleti elnökévé választatott. A m. történelmi társulat, a székely közművelődési, a csángó-magyar egylet, az erdélyi irodalmi társaság igazgató-választmányi tagja. A hunyadmegyei tört. és régészeti társulatnak tiszteleti tagja, a kolozsvári ref. theologiai fakultás felügyelő-bizottságának alelnöke, az erdélyi ref. egyházmegye képviselője és több jótékonysági egylet választmányi tagja.
Czikkei 1800-1906-ig elősorolvák az akadémiai Almanach 1889., 1893. és 1903. évfolyamaiban; a Pallas Nagy Lexikonában a történelmi czikkeket írta.
Munkái:
1. Mihály havasalföldi vajda Erdélyben 1599-1601. Bpest, 1882.
2. Mihály vajda okmánytára. U. ott, 1883.
3. Báthory Zsigmondné, Mária Krisztina. U. ott, 1883.
4. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király életrajza. Pozsony, Budapest, 1885. (Magyar Helikon 42.).
5. A gróf Haller-család története, leszármazása és nemzetségkönyve. Bpest, 1886. Nyolcz nemzedékrendi táblával, számos czímerrajzzal sat.
6. Kornyáti Békés Gáspár életrajza 1520-1590. U. ott, 1887. (M. Történeti Életrajzok III. egy színnyomat, 11 önálló képmelléklettel és 28 a szövegbe nyomott képpel. Külön is).
7. Báthory István lengyel királylyá választása. 1574-1576. Okmánytárral. U. ott, 1887.
8. Izabella és János Zsigmond Lengyelországban. 1552-1556. Levéltári források alapján. U. ott, 1888.
9. Sobieski és Teleki levelezése. (Történelmi Tárban 6 íven).
10. Báthory István hadjáratai az oroszok ellen 1579-1581. (A Hadtörténelmi Közleményekben az I. közlés, a többi sajtókész.)
11. A czéhek történetéből Magyarországon. Székfoglaló értekezés. U. ott, 1890. (Értekezések a tört. tud. köréből XIV. 7.).
12. A postaügy fejlődésének története. 2. kiadás. U. ott, 1891.
13. Szerémi György élete és emlékiratai. U. ott, 1891. (Értek. a tört. tud. kör. XV. 7.).
14. Szerémi emlékirata kiadásának hiányai. U. ott, 1891. (Értek. a tört. tud. kör. XV. 8.).
15. A Habsburg-ház lengyel királyságra törekvése a XVI. században. Kolozsvár, 1892. (Különnyomat az Erdélyi Múzeumból).
16. Kirándulás a Negojra. U. ott, 1892. (Különny. az Erdélyből).
17. Fogarasi történeti emlékek. U. ott, 1892. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
18. Erdély és Mihály vajda története, 1595-1601. Oklevéltárral. Temesvár, 1893. (II. kiadás Szabó Ferencz: Történeti-, Nép- és Földrajzi Könyvtára LVIII. kötete).
19. Kovacsóczy Farkas a Báthoryak kanczellárja levelezése 1577-1594. Bpest, 1893. (Különny. a Tört. Tárból).
20. Salamon Ferencz emlékezete. Kolozsvár, 1893. (Különny. az Erdélyi Irodalmi Társaság V. Évkönyvéből).
21. Az Andrássy-havasokban. U. ott, 1894. (Különny. az Erdélyből).
22. Szabó Károly emlékezete. Bpest, 1894. (Különny. a Századokból).
23. Deák Farkas emlékezete 1832-1888. U. ott, 1895. (Különny. a M. Tört. Társulat Évkönyvéből).
24. Gróf Bethlen Kata élete és végrendelete 1700-1759. U. ott, 1895. (Különny. a Századokból).
25. Székely Oklevéltár IV-VII. kötet. Kolozsvár, 1895-98.
26. Thököly erdélyi fejedelemsége. Bpest, 1898. (Kül. ny. a Századokból).
27. Kaukázusi utazásunk. Első rész. Budapesttől a Cserkeszföldig. 9 képpel. Kolozsvár, 1898. (Különny. az Erdélyből és az Erdélyi Múzeumból).
28. Régi erdélyi lakodalmakról. U. ott, 1899. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
29. Szilágyi Sándor emlékezete 1827-1899. U. ott, 1900. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
30. Régi erdélyi lakodalom. Tört. korrajz 3 képben. Kolozsvár, 1901. és u. az képes lapbetéttel. (Előadták műkedvelők a kolozsvári nemzeti színházban 1901-ben és a kecskeméti szinházban 1904-ben).
31. Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Bpest, 1900. (Az elejét írta Jakab Elek, a végét 1691-1849-ig Sz. L.).
32. Magyarország története. I. rész a mohácsi vészig. A középiskolák III. oszt. számára. 135 képpel. Bpest, 1901. II. rész: az 1867. kiegyezésig, a IV. oszt. számára 78 képpel. U. ott, 1902.
33. Br. Apor Péter verses művei és levelei 1676-1752. U. ott, 1902. Két kötet. (M. Tört. Emlékek. II. osztály. Írók 36-37. köt.).
34. Konstantinápoly és magyar emlékei. U. ott, 1903.
35. Rákóczi és a bujdosók hamvai. Kolozsvár, 1903. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
36. A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban. Bpest, 1904. (Különny. a Századokból).
37. Dr. gróf Kuun Géza emlékezete. Kolozsvár, 1905. (Kül. ny. az Erdélyi Múzeumból. Francziául: U. ott, 1906.).
38. A csíki székely krónika. Bpest, 1905.
39. Halmágyi István naplói (1752-1753., 1762-1769), és Iratai (1669-1785). U. ott, 1906. (A M. Tört. Évkönyvek és Naplók a XVI-XVIII. századokból IV. k. M. Tört. Emlékek. II. oszt. Irók. 38. k.).
40. Cserei bölcseleti műve s a Rákóczi-kor jellemzése. U. ott, 1906. (Különny. a Tört. Tárból).
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1895.
Erdély 1895. 6., 7., sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 356., XVIII. 611. l.
M. Könyvészet 1900., 1903., 1905.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.