Kezdőlap

Szalay Imre

theologiai doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja s veszprémi kanonok, szül. 1787. nov. 2. Szombathelyen, a felsőbb latin és bölcseleti tanfolyamot szülőhelyén, a hittanit négy évig Pesten végezte. 1816-ban theologiai doktor lett, 1817. a szombathelyi püspöki főiskolában ideiglenesen tanárkodott s mint szentszéki biró és zsinati vizsgáló is működött. 1825. pályázat útján a m. kir. egyetemen lett az 1811-től üresen álló lelkipásztorság és egyházi szónoklat rendes tanára és a bölcseleti kar tagja, 1827-28. a theologiai kar dékánságát viselte. 1834. veszprémi kanonokká történt kineveztetése után elhagyta tanári állását és júl. 25. Veszprémbe költözött. A m. tudom. Akadémia első nagygyűlésén 1831. febr. 20. levelező, 1832. márcz. 10. rendes és 1834. nov. 8. tiszteleti tagjává választotta. 1840. bélakúti apát, zalai főesperes, 1843. a veszprémi káptalanban őrkanonok lett. A szent Anna-növendéktársa tanítóképző-intézet igazgatója, Veszprém, Zala és Esztergom vármegyék táblabírája is volt. Meghalt 1848. szept. 17. Veszprémben.

A Wigand Ottó által kiadott Közhasznú Esmeretek Tárát számos czikkel gyarapította.

Munkái:

1. Dissertatio de providentia Dei. Pestini, 1816.

2. A jubileumi üdvességes intézet. Egyházi beszéd. Buda, 1826.

3. Sermo de morali educatione. U. ott, 1827.

4. A magyar nyelvtudomány rövid foglalatja. Pest, 1828. (A pesti apácza-nevelő-intézet növendékei számára írta; más hazai nyelvre is lefordíttatott és több kiadást ért.)

5. Nagymélt. Cziráki és Dienesfalvi Cziráky Antal úrnak tiszteletére, midőn a m. kir. tudományi mindenségnek főigazgatásába 1829. bőjt más havának 2-dik napján beiktattatnék. U. ott, (Költemény).

6. Mi a legjobb rész? Nagy Aszszony napján a pesti főplébánia templomban 1829. eszt. élő szóval hirdette és a pesti vakok intézetének javára kiadta... U. ott.

7. Az aranykor. Előadva a kir. magy. tud. egyetemnek félszázados ünnepén Sz. Iván havának 25-én 1830. Buda, 1830. (Költemény).

8. Sermo de genuina eloquentiae indole quem peracta divini spiritus invocatione in palatio majore reg. scient. universitatis Hung. ad senatum populumque academicum 1831. dixit. U. ott.

9. Halotti beszéd, mellyet Horváth János úr ő Excellentiájának, Székes Fejérvári püspöknek hamvai fölött bőjtelő havának 25-én 1835. mondott. Veszprém. (Két kiadás).

10. Egyházi beszéd a keresztény hit becséről, mellyet Szent István apostoli király nemzeti ünnepén Bécsben a T. T. kapucinusatyák templomában 1836. mondott. Bécs. (2. kiadás. Veszprém, 1836.).

12. Halotti emlékszó, mellyet mélt. Zicsi Zichy József úrnak gyászünnepén mondott Nágocson ns. Somogy vármegyében B.-Assz. hó 9-én 1839. Veszprém.

13. A religio és haza szózata V. Ferdinand apost. királynak... születése napján Veszprém, (1839.).

14. Az istenfélő asszony képe. Nádasdi Tersztyánszky Erzsébet asszonyságnak, néhai zala-lövői Csapodi Gábor úr özvegyének gyász-ünnepén Ádándon ns. Somogy vármegyében 1841. karácson-havának 21-én előadva. U. ott.

15. Észrevételek a vegyes házasságokról. Az igaznak egy hő barátjától. U. ott, 1841. (2. kiadás, melyhez toldalékul járnak: néhány közgyűlési szónoklatok és hirlapi töredékek a vegyes házasságokról. U. ott, 1841.).

16. Emlék koszorú, mellyet Nagymélt. és Főt. Klobusiczki Klobusiczky Péter kalocsai s bácsi egyesült fő egyház érsekének 1843. aug. 30. tartott gyász-ünnepén hamvedrébe fűzött. Buda.

17. Gyász-beszéd, mellyet herczeg Kopácsy József, esztergomi főegyház érsekének, Magyar ország prímásának... dicső hamvai fölött 1847. mindszentek hava 26-kán mondott. Veszprém, 1847.

Szerkesztette és kiadta a Magyar Egyházi Beszédek Gyűjteménye hat kötetét 1832-34. Pesten és újabb évi-folyamának négy kötetét 1840-41. és 1845. Budán.

Rajzolatok 1837. rézm. arczk.

Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 256. l.

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 525. l.

Akadémiai Almanach 1863. 260. l.

Toldy Ferencz Irodalmi beszédei I. 260. l. (Összegyüjtött munkái V.).

Petrik Bibliogr.

Pallas Nagy Lexikona XV. 375. I.

Irodalomtörténeti Közlemények 1900. 230. l.