bölcseleti doktor, hirlapíró és szerkesztő, szül. 1862. júl. 15. Csáktornyán (Zalam.); középiskolai tanulmányait Budapesten az evang. főgymnasiumban végezte, ugyanott az egyetemen a jogi és bölcseleti tanfolyamot hallgatta egyidejűleg. Mint jogász alapvizsgát tett. 1882. Singer Miksa családi nevét Szalay Mihályra változtatta. Egyetemi tanulmányainak befejezte után 1895-ben bölcseleti doktorátust tett. Még a 80-as évek legelején lépett a hirlapírók sorába s felváltva hol német, hol magyar napilapoknál dolgozott; leginkább Budapest fővárosának ismertetésével és a közigazgatás ügyeivel foglalkozott. Megalapította a Budapesti Látogatók Lapja cz. magyar, franczia és német nyelven szerkesztett képes folyóiratot. A 90-es évek elején a magyar irodalmi részvénytársaság kötelékébe lépett, melynek fennállása idejében vezérigazgatója volt. 1894. márcz. 15. alapította a Magyar Esti Lapot. 1898 végén a «Saskör» igazgatósági tagnak választotta s ugyanez év végén a Budapest belváros beválasztotta törvényhatósági bizottságába. Tagja a székesfőváros közjótékonysági, köztisztasági s több más bizottságának. A főváros közgyűlésén az ő indítványára tették le a Kossuth-mauzoleum alapkövét.
Munkái:
1. Die Ungarische Metropole 1889. Neuer localer und commercieller Führer durch Budapest 1888. Illustrirt von Georg Klösz. (3. kiadás. Kahn Józseffel együtt. Az idegenforgalmi bizottság pályázatán díjat nyert és nyolcz nyelvre lefordíttatott).
2. Budapest és környékének Utmutatója. A képeket és kőnyomatú térképeket készítette Klösz György. Magyar, német és franczia szöveggel. Bpest, 1892.
3. Faust és az Ember tragédiája. Tudori értekezés. U. ott, 1895.
4. A szegényügy. Adatok és tervek Budapest székesfővárosa szegényügyének végleges rendezéséhez. U. ott, 1901.
5. Kossuth Lajos élete. U. ott, 1902.
Kéziratban: Transatlantica, vígj. 1 felv. (először adatott a Nemzeti Szinházban 1907. máj. 23.); Megváltás, színmű 3 felv. (először a Nemzeti Szinházban 1907. nov. 23.).
Budapesti Hirlap 1897. 265. sz.
Századunk Névváltozásai. Bpest, 1895. 207. l. Pallas Nagy Lexikona XVIII. 614. l. Pótlékkötet 1904. 636. l.
M. Könyvészet 1901., 1902.
Ujságkiadók Lapja 1905. 72. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.