Kezdőlap

Szarvas Mariska

Szarvas Sándorné, szül. 1865. febr. 15. Bánkon (Veszprémm.); Szarvas Sándor somogymegyei jómódú bérlőhöz ment férjhez és élete nagy részét a nép között töltötte; szorgalmasan gyűjtötte a népies szólásmódokat, szavakat és beküldte a Kisfaludy-Társaságnak, halála előtt egy évvel költözött a fővárosba, hol 1897. nov. 25. halt meg.

Elbeszéléseket, költeményeket és czikkeket, legtöbbet a népbabonáról írt a következő hírlapokba: Tolnamegyei Közlöny (1884. első beszélye; munkatársa 1897-ig), Szekszárd és Vidéke, Szabadság (Székesfejérvár), Somogy, Győri Közlöny; 1885-86-tól Ország-Világ, Pesti Hirlap, Fővárosi Lapok (1888. Karácsoni szám), Budapesti Bazár (1886-87.), Képes Családi Lapok (1885-89., 1892-93.); utolsó műveiből: 1897: Az Ujság 329. sz., Uj Idők 50., Kassai Hirlap 152. sz.

Munkái:

1. Dunántúl. Elbeszélések. Bpest, 1895. (Ism. Vasárnapi Ujság 30. sz.).

2. Virágregék. U. ott, 1899. (Filléres Könyvtár 69. Többekkel együtt).

Képes Családi Lapok 1889. arczk.

1897: Pesti Napló nov. 27., Egyetértés, M. Geniusz 49. sz. arczk., Tolnamegyei Közlöny 49. sz.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.