bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy-Társaság tagja, id. Szász Károly enyedi tanár és Münstermann Francziska fia, szül. 1840. ápr. 23. Nagy-Enyeden; a gymnasiumot Budán a piaristáknál, Pesten az ág. hitűeknél, Marosvásárhelyt és Nagy-Enyeden a reformátusoknál végezte; innét 1859. a pesti ref. theologiai tanintézetbe ment és annak négy éves tanfolyamát hallgatta. 1863 őszén a jenai egyetem philosophiai fakultásába iratkozott be; az 1864-65. tanfolyamra az utrechti egyetemre ment. Az erdélyi ref. egyházkerület főconsistoriuma 1865 tavaszán megválasztotta a marosvásárhelyi főiskola bölcseleti rendes tanszékére. De a tanév befejeztéig Utrechtben maradt, majd Hollandiát beutazva, pár hétig Londonban tartózkodott s innét a Rajna mentén és Délnémetországon át tért haza. Marosvásárhelyt a gymnasiumban és jogakadémián a bölcseletet és magyar irodalmat tanította. A Kisfaludy-Társaság 1868-ban választotta tagjai közé. 1870 végén a Kolozsvárt alapított Kelet cz. politikai és közgazdasági napilapnak szerkesztésére hivatván meg, lakását Kolozsvárra tette át, hol a ref. főiskolán a philosophiát tanította; 1872. a kolozsvári akkor megnyitott egyetemre a bölcselet rendes tanárának nevezte ki a király. (Három ízben dékánja volt a bölcseleti karnak és a 80-as évek végén rektora az egyetemnek). 1883. máj. 17. a m. tudom. akadémia választotta meg levelező tagjának. A 80-as évek végén idegbántalmak támadták meg s 1895. jan. nyugalomba lépett. Az Erdélyi Múzeum-Egylet tört. szakosztályának volt alelnöke, az Erdélyi Irodalmi Társaság rendes tagja. Meghalt 1898. júl. 7. Kolozsvárt.
Czikkeket, költeményeket írt eredetieket és idegen költőkből ford. a Hölgyfutárba (1860-64. költ., 1864. Hugo Viktor emlékirataiból); a Lisznyay-Albumba (1863. költ.); a Vasárnapi Ujság csaknem minden évfolyamába (1863-tól, költ., elb. és czikkeket); az Erdélyi Prot. Közlönyben egyház-iskolai kérdéseket többször fejtegetett; a M. Ember Könyvtárába (IV. 1863. Magyar László utazása Afrikában), a Részvét Könyvébe (1863. költ.), a Sárospataki Füzetekbe (1865. Fichte János Tótor Gottlieb), a Budapesti Szemlébe (1865. Fischer Kunó Goethe Faustjáról), a Fővárosi Lapokba (1865. Jenai élet, Séta Utrechtben, 1866. London utczáin), a Marosvásárhelyt megjelent Székely Közlönynek 1867-68-ban főmunkatársa volt; a Család és Iskolában (1883. Az iskolai takarékpénztárakról, különnyomatban is), a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiba (Új F. X., XII., XIX. 1884. költ.); a Keleti Virágokba (1889. II. költ.) sat.
Munkái:
1. Esmond Henrik, Thackeraytól, ford. Pest, 1862-63. Négy kötet. (Szász Károlylyal).
2. A tudalom kérdése. Tanári beköszöntő beszéd. Kolozsvár, 1866.
3. A négy György. Thackeraytól. Ford. Pest, 1867. (2. kiadás. Bpest, 1893).
4. Az élet a halálban. Halotti beszéd Makfalvi Dósa Elek koporsója fölött. Marosvásárhely, 1868.
5. A szabadelvüek Szatira. Székfoglaló. Pest, 1870. (Különnyomat a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiból).
6. A deductiv és inductiv logika rendszere. Irta Mill John Stuart. Ford. Bpest, 1874. és 1877. Három kötet.
7. A kandalló előtt. Elbeszélő költemények. Kolozsvár, 1875.
8. Deák Ferencz emlékezete. U. ott, 1876.
9. Szász Béla Költeményei. U. ott, 1883. (Ism. 1882: Egyetértés 355., Kolozsvári Közlöny 239., Vas. Ujság 52. sz. 1883: Nemzet 13. sz. Délmagyarországi Lapok jan., Koszorú).
10. A reflexio és valláserkölcsi elem a költészetben s Longfellow. Székfoglaló. Bpest, 1884. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XII. 3.).
15. Anglia története korunkban. Mc Carthy Justus után ford. U. ott, 1885-87. Három kötet.
16. Az erkölcs metaphysikájának megalapítása. Irta Kant Emmanuel, ford. és bevezetéssel ellátta. Kolozsvár. (Külön nyomat az Erdélyi Múzeumegylet bölcs-, nyelv- és tört.-tud. szakosztálya kiadványai II. kötetéből).
17. A philosophiai facultásról. Rectori értekezés. U. ott, 1887. (Az egyetem Actái és a M. Philosophiai Szemle).
18. « A philosophia mint bűntárs» Dr. Öreg János «Erkölcsiség szabadakarat nélkül» cz. művének bírálata. U. ott. (Különny. az Erdélyi Múzeumegylet kiadványai VI. kötetéből).
19. Egy veszedelmes nagy tévedés. De Gerando Antonina «A női élet» cz. könyvének ösmertetése és bírálata. U. ott, 1892.
16. Longfellow költeményeiből. Makkabeus Judás, Pandora és kisebb költemények. Bpest, 1897. (Ism. M. Kritika 6., Vasárnapi Ujság 13. sz.).
Szerkesztette és tulajdonosa volt a Székely Hirlap cz. politikai és vegyestartalmú közlönynek 1869-70-ben Marosvásárhelyt; szerkesztette Kolozsvárt a Keletet 1871-től 1874-ig.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk., 1898. 28. sz. arczk.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. II. k.
Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. Kollegium története. Marosvásárhely, 1884. 472., 695. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 438., XVIII. 621. Pótlékkötet 1904. II. 644. l.
Budapesti Hirlap 1898. 188. sz.
Erdélyi Múzeum 1898. 409. l.
Athenaeum 1900. (Hegedüs István) és gyászjelentés.