kalocsai érsek, Sz. Lőrincz és Gellén Judit fia és Sz. Györgynek, a ki gróf lett, testvérbátyja, szül. 1642-ben Gyöngyösön; nagybátyja Sz. György (utóbb herczeg-primás) nevelte; 1662. márcz. 22. Bánfalván (Wandorf) a pálosok rendjébe lépett; a bölcselet hallgatására Bécsbe, a papi felsőbb tudományok elsajátítására Rómába utazott s itt nyerte a magister czímet. A Pozsony melletti Mária-völgyben a szerzet növendékeinek mestere és 1673-tól Nagyszombatban a theologia tanára volt. Tíz évi tanári és perjeli működése után 1676. márcz. 29. pécsi püspök, szept. 15. kir. tanácsos, 1677. ápr. 10. győri nagyprépost és 1687. ápr. 26. veszprémi püspök, 1696. pedig kalocsai érsek lett. Érseki székhelyére a hosszú török uralom által okozott pusztulás miatt nem költözhetett; de sokat tett annak és a vármegyének javára. Lipót király 1697. márcz. 30. grófi rangra emelte a Széchényi családot. 1698. okt. 16. a király egyszersmind bácsmegyei főispánná nevezte ki. Lipót király kérte fel őt és 1704. jan. 2. felhatalmazta, hogy II. Rákóczy Ferencz pártjával békeszerződést köthessen; jan. végén volt első találkozása Rákóczy bizalmas tanácsosaival; utóbb ismételve jött össze magával a fejedelemmel is; azonban lelkes igyekezetei nem vezettek eredményre. Meghalt 1710. máj. 22. Sopronban. Eltemettetett Bánfalván, honnét 1811-ben vitetett a nagy-czenki családi sírboltba.
Munkája: Epistolae episcoporum Georgi Strigoniensis et Pauli Colocensis e Comitibus Széchényi ad Pontifices, Reges... et vicissim ab illis acceptae, quas... edidit Jac. Ferd. de Miller, Pestini 1807. Két kötet.
Nevét Szécsenynek írta.
Pados János, Sz. Pál kalocsai érsek életrajza. Pest, 1862. (Közli Sz.-nek báró Károlyi Sándorhoz intézett négy magyar levelét is).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 520., 522. l.
Lánczi Gyula, Sz. P. kalocsai érsek s magyar nemzeti politikus. Bpest, 1882.
Márki Sándor, Sz. P. életrajza. Pozsony, 1884. (M. Helikon 27. sz. II. oszt. I. kötet. 4. sz.).
Pallas Nagy Lexikona XV. 488. l.