jogi doktor, kir. közjegyző, Schoenberg Ármin ügyvéd és Taffler Teréz fia, szül. 1861. máj. 16. Pesten, hol középiskoláit és a jogot részben ott és a lipcsei egyetemen végezte. 1886. ügyvédi oklevelet szerzett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Közben Schoenberg családi nevét Szécsire változtatta. Beutazta Német-, Angol-, Franczia- és Olaszországot, Kelet egy részét (Egyiptomot, Görög- és Törökországot); útjáról több czikket írt a Pesti Hirlapba, (a 80-as években sűrűn írt tárczákat: Franciscus álnévvel), a Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hirlap, Fővárosi Lapok, Pester Lloyd és M. Hirlap cz. hirlapokba, melyeknek, úgyszintén a Borsszem Jankónak (melyben több népszerűvé vált alakot teremtett: Bukovay Absentius) sok évig állandó dolgozótársa volt. Háromszáznál több, kivált humorisztikus tárczaczikke jelent meg; ezeket részben külföldi lapok is közölték. Színműírói pályáját a «Bál után» egyfelvonásos színművel kezdte meg, mely 1887-ben került színre a Nemzeti Színházban. 1896-tól mint a budapesti Vígszínház társalapítója és dramaturg igazgatója (1900. okt. 19. vált meg állásától) több évig működött és számos külföldi darabot fordított magyarra s dolgozott át. 1905-ben hatvani kir. közjegyzővé neveztetett ki. 1907-ben a Petőfi társaság választotta tagjának.
Munkái:
1. Bál után. Monolog. Bpest, 1889. (Monologok 22. A Nemzeti Színházban 1889. okt. 2.).
2. Legény búcsú. Magánjelenet. U. ott, 1892. (Monologok 38. Először a Nemzeti Színházban 1891. okt. 9.).
3. Kaland. Dramolet két szakaszban. U. ott, 1897. (Makai Emillel. Színre került a Népszínházban 1897. jan. 7.)
4. Művész szerelem. Jelenet. U. ott, 1906. (Monologok 158.).
Többi színművei: Sára és Bernát, paródia 1 felv. (Rákosi Viktorral, először 1888. decz. 18. a Népszínházban); Baba, 3 felv. bohózat (Nemzeti Színház 1893); Carlweiss, Éljen a kisiparos, bohózat 4. felv. (Először 1896. júl. 21. a Vígszínházban); Utazás az özvegység felé, vígj. 3 felv. (Először a Nemzeti Színházban 1904. márcz. 26. Előadták németül Prágában 1905. szept. 19., Bécsben, Lipcsében, Kölnben, Frankfurtban s Ausztria s Németország több városában); A színház ördöge, vígj. 3 felv. (Először 1905. márcz. 3. a Vígszínházban).
M. Salon VIII. 1888. 397. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 492. l. Pótlékkötet II. 1904. 652. l.
M. Színházi Almanach 1902. 19. l.
Vasárnapi Ujság 1903. 36. sz., 1904. 14. sz.
Pesti Hirlap 1905. 263. sz.
M. Könyvészet 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Utas Zsigmond, Hevesm. irók és irónők Almanachja. Eger, 1908. és önéletrajzi adatok. (Utas Zs. által).