országgyűlési képviselő, majd főispán, szül. 1838-ban Egerben, itt végezte iskoláit is, míg a jogot a 60-as évek elején a budapesti egyetemen hallgatta; ugyanekkor hirlapírással foglalkozott. 1863. jan. 1. a Mátra cz. politikai lapot alapította és szerkesztette 1864. jún. 30-ig Egerben. Az alkotmány helyreállítása után Hevesmegye jegyzőjévé választotta, 1869-ben azonban a királybiztosság idején felfüggesztetett állásától és egy évig állott felségsértési vizsgálat alatt az ismert hevesmegyei határozat miatt, melyben a megye az ország teljes függetlenségének visszaállítását követelte. 1871. párbajba keveredett, ellenfele elesett és ismét egy évig vizsgálat alatt állott, három havi fogságát ki is töltötte. 1872-ben a mohácsi kerületben léptette föl a 48-as párt, de kisebbségben maradt. 1873. a dunapataji kerület megválasztotta. 1874. átvette pártja közlönyének a Magyar Ujság-nak szerkesztését 1875. márcz. végeig, a mikor fusionálva a párt másik közlönyével az Egyetértéssel, a szerkesztéstől visszalépett. 1878-ban szülővárosa mandátumát nyerte el; 1884. a somlói kerület, 1892-től Eger városa választotta meg, melyet 1896-ig képviselt, a mikor Lukács László pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt; az 1901-1906. évi cyclusra azonban újra megválasztatott és azóta folyton tagja volt a képviselőháznak. Az Ugron-párt elnöke s az 1893-94. obstrukcziónak egyik legtevékenyebb tagja volt. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagja lett. A függetlenségi és 48-as párt egyik alelnöke. 1907 óta hevesmegyei főispán.
Czikkei a Pesti Naplóban (1862. 211. sz. Az egri lyceum és akadémia), a Honban (1864. 224. sz. Egy hang, gazdaközönségünk érdekében); az Egyetértésben (1886. 127. sz. A magyar hadsereg kérdése az 1802. országgyűlésen) sat.
Munkái:
1. Az új megye. Észrevételek Tisza Kálmán miniszterelnök és be. ügyér «Közigazgatási bizottság» cz. törvényjavaslatára. Bpest, 1875.
2. Heves vármegye története. II-IV. kötet. Eger, 1890-93. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle 1890. Az I. kötetet Balássy Ferencz írta).
3. A magyar hadi intézmény. Történeti és közjogi megvilágításban. Bpest, 1896.
4. A hevesmegyei takarékpénztár ötvenéves működésének története. Eger, 1896. Arczképekkel.
5. Hevesvármegye közönségéhez. A sociális mozgalmak ügyében. U. ott, 1898.
6. A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. U. ott, 1901. I. kötet.
A Pallas Lexikonában Heves vármegye történetét írta.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1901. 48. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 494. l.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906. 225. l.