óvóintézeti igazgató, szül. 1838. Baján, hol tanulmányait végezte, majd a katonai pályára lépett; részt vett a schleswig-holsteini háborúban; itt súlyos sebeket kapott, a miért öt évi katonáskodás után ezt a pályát elhagyta és Lembergbe ment sógorához, a technikai intézet igazgatójához. Itt készült a nevelői pályára és előbb Lembergben, majd Budapesten volt előkelő családoknál nevelő. A Rapos József igazgatása alatt álló óvóképző-intézetet kitűnő oklevéllel hagyta el és külföldi útra indult a kisdedóvás-ügyet tanulmányozva. Kavulyák János esperes-plébános a Berzenczén (Somogym.) felállított óvóintézet vezetésére hívta meg. 1872-ben a szegedi jótékony nőegylet hívta meg, hogy az ottani óvóintézetekbe a Frőbel rendszerét vezesse be. A csongrádm. tanítóegyesületnek ellenőre és paed. szakosztályának elnöke, több egyesületnek titkára s 1883. a szegedi kisdednevelők önképzőkörének megalapítója és éveken át vezetője volt. Több kiállításon vett részt s a Frőbel-féle munkák eredetiségeért két ízben nyert arany oklevelet. Meghalt 1891. nov. 20. Szegeden.
Több lapnak volt munkatársa; czikkei a Kisdednevelésben (1882. Szegedi óvodák, 1885. Fegyelem, 1889. Orsómunka) sat.
Peres Sándor, A Kisdednevelés huszonöt évfolyama. Bpest, 1898. 80. l.