theologiai doktor, egyetemi tanár, szül. 1861. febr. 26. Nagyváradon, hol középiskoláit végezte; theologiai tanulmányait u. ott kezdte és Bécsben folytatta s mint a bécsi Augustineum tagját 1886. theologiai doktorrá avatták. 1884. márcz. 9. pappá szentelték. 1885-86. a nagyváradi egyházmegyei hivatalnál működött, hol 1886. a püspöki lyceum tanára lett és négy évig az erkölcstant és lelkipásztorkodástant tanította; egyúttal a nagyváradi papnevelőben tanulmányi felügyelő és 1891-től u. ott, a szentírástan és bölcselet tanára, jogakadémiai hitszónok és az államvizsgálati bizottság kültagja volt. 1898. jún. 29. a budapesti egyetemre az új-szövetségi szentírástan rendes tanárává nevezték ki, a hol két évig dékáni 1908-1909. pedig rektori hivatalt viselt. A Szent-István-társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja. 1902-ben pápai titkos kamarás lett. 1903 óta az Aquinói-Szent-Tamás társaság elnöke és nagyváradi szentszéki ülnök.
Irodalmi működését a Magyar Sionban kezdte meg; a Kath. Szemlében (1888-90. több czikk), a Bölcseleti Folyóiratban (1888. Bölcselet és természettudomány, 1889. Bölcselet és theologia, A bölcselet hatása az életre, 1890. A háromféle lélektan, 1893. Az Isten léte melletti érvekről, Az ember rendeltetése; 1897. Az állati lélek mivolta); a Hittudományi Folyóiratban (1897., 1899., 1904., 1905., 1907); a Religióban (1906-1907).
Munkái:
1. Az emberi nem kora és a szentírás. Esztergom. 1877. (Különnyomat a M. Sionból).
2. Az emberi nem régisége, történelmi és őstörténelmi szempontból. Bpest, 1889. (Különny. a Kath. Szemléből).
3. A szentírás apologiája. Nagyvárad, 1891. (Ism. Kath. Szemle 1892).
4. Dr. Karsch Szentírási apologiájának második része. U. ott, 1892.
5. Monismus és dualizmus a philosophiában. Bpest, 1893. (Felolvasások a Szent-István-Társulat tud. és irod. osztályüléseiből 10).
6. Erő és anyag. U. ott, 1894. (Különny. a Bölcseleti Folyóiratból. A budapesti egyetem hittudom. kara által a Horváth-féle díjjal kitüntetett munka).
7. Ösztön és ész. Az állat és ember összehasonlító psychologiája. Nagyvárad, 1897. Két kötet. (Ism. M. Állam 210. sz.).
8. Jézus és Mária ifjúsága. Bpest, 1897. (Különny. a Hittud. Folyóiratból).
9. Svájczi séták. U. ott, 1898.
10. Hermeneutica biblica generalis. Freiburg im Br., 1902.
11. A Sibyllakönyvek. Bpest, 1907. (Különnyomat a Hittudom. Folyóiratból).
12. Bibliotheca apocrypha. Két kötet. (Sajtó alatt).
Sajtó alá rendezte Pázmány Péter munkáinak egyetemes kiadásában a «Rövid felelet» cz. munkát.
Pallas Nagy Lexikona XV. 518., XVIII. 627., Pótlékkötet II. 1904. 653. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
M. Állam 1908. 132., 267. sz.