Szelepcsényi György (pohronczi)
esztergomi érsek, Sz. Mihály és Gyürki Zsuzsánna fia, szül. 1595-ben Nagyszombatban, hol alsóbb iskoláiban tanult, a theologiát Rómában végezte. 1634 végén hazájába visszatérvén, szemperi plébános, 1636. jan. 3. az esztergomi káptalan tagja lett. Az 1638. nagyszombati zsinaton mint földvári apát írta alá magát. Később elnyerte a szentgyörgymezei prépostságot. 1641. decz. 15. pedig az éneklő kanonokságot; 1642. nov. 21 novii cz. püspök és decz. 27. pilisi apát lett. 1643. júl. 15. a csanádi püspökségre emeltetett s innét nov. 20. a pécsire helyeztetett át. 1644. bozóki apát és szept. 5. veszprémi, majd egri püspök lett. 1657. kalocsai érsekké neveztetett ki. 1666. jan. 15. a király őt nevezte ki esztergomi érsekké. Mint kanczellár és kir. helytartó, megbecsülhetetlen szolgálatot tett az országnak és a királynak. Élete veszélyeztetésével kétszer járt mint követ Budán a töröknél, háromszor volt Konstantinápolyban, kétszer Erdélyben és Lengyelországban. Bár tántoríthatatlan híve volt a királynak, az alkotmány ellen elkövetett sérelmek alkalmával ő is részt vett a Wesselényiek és Zrinyiek azon tanácskozásaiban, a melyekben az ország bajainak orvoslásáról folyt a szó; de midőn látta, hogy az elégedetlenség keresztül tör a korlátokon, idejekorán visszavonult. Azonban azután sem szűnt meg mérsékletre, igazságra és törvényességre inteni az intéző köröket. A török ellen vívott küzdelmek alatt a hadi pénztárba 493,000 frtot szolgáltatott be, s Bécs ostromlásának idején minden ezüstjét pénzverésre adta s a háború viselésének költségeire a 150,000 frtra becsült ausztriai és morvaországi birtokain kívül, 117,000 frtot érő terményeit adta át. A jezsuiták részére Szakolczán 95,000 frttal, Zsolnán 30,000 frttal kollegiumot alapított. Pozsonyban megtelepítette az irgalmas barátokat, Szent-Györgyön (Pozsonym.) a piaristákat, Budán a karmelitákat. 1678. Nagyszombatban új papnevelő intézetet és nemesi finevelőt létesített, a Pazmaneum tőkéjének gyarapítására pedig 17,000 frttal járult 1682. okt. 23. Nagyszombatba nemzeti zsinatot hítt össze, hogy a franczia papság tételeit kárhoztassák. Négy év alatt 63,000 hívet nyert meg a róm. kath. egyháznak. Meghalt 1685. jan. 14. Litoviczán (Morvaországban) 90 éves korában és Mária-Cellben temették el. Tőle maradt reánk az esztergomi kincstárban őrzött s a koronázáskor használni szokott drága pacificale.
Munkái:
1. Propositiones Theologicae defensae 1624. Romae.
2. Acta et decreta Synodi Dioecesanae Strigoniensis celebratae Tyrnaviae,... M.DC.XXIX. die IV. Octobris et sequentibus... Pro Commoditate Parochorum recussum... M.DC.LXVII.
3. Istenes Énekek. Nagyszombat, 1672. (Azontúl számos kiadást ért, ú. m. 1680., 1686., 1738. sat. Ez a Kisdi B. által kiadott s Ragyóczi Péternek tulajdonított énekeskönyvnek a szerkezet megtartásával bővített és részben javított kiadása).
4. Officiacum Propriis PP. R. Hung. U. ott, 1680.
5. Epistola Pastoralis... ope cujus Synodum nationalem convocat. U. ott, 1682.
6. Rituale Strigoniense, denuo editum. U. ott, 1682.
7. Edictum adversus declarationem Gallicanam.
1655. márcz. 10. és 1681. máj. 12. Pozsonyban az országgyűlésen mondott beszédei (Tudom. Gyűjtemény 1831. XI.).
Kéri, Joannes, Georgii Szelepcsényi vita, opera et virtutes. Posonii, 1676.
Egyházi Tár V. 1834. 133. l.
Pauer János, Az egyházi rend érdemei. Székes-Fejérvár, 1847.
M. Néplap 1857. 71. sz. arczk.
Dánielik József, M. Irók II. 306. l.
Toldy F., M. Költészet története. Pest, 1867. 302. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár I. 473. III. I. rész. 403. l.
M. Sion 1886. 850. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 536. l.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 504. l.
Barsmegye (Magyarország Vármegyéi) 195., 196. arczk.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom. 1900. 245. l.