a m. tud. Akadémia és a Kisfaludy-társaság rendes tagja, Sz. Ferencz és Fáy Sára fia, szül. 1785. febr. 19. Péczelen (Pestm.); nevelkedett Budán a Krisztina városban, hol atyja a m. kir. helytartótanácsnál ügyviselő, lakott. Iskoláit Budán, Halason, Nagy-Kőrösön, Pápán, Sárospatakon, Pozsonyban és ismét Patakon járta 1791-1804-ig. 1805. kir. táblai jegyzőnek esküdött fel. 1807. távolvolt mágnást képviselt az országyűlésen. 1808. jún. 4. ügyvédi vizsgát tett. 1808-1809. Schedius aesthetikai előadásait hallgatta a pesti egyetemen; ekkor alakult szoros barátsága Horvát Istvánnal és Vitkovicscsal, az úgynevezett triász, mely maradandó nyomokat hagyott irodalmunk történetében; ekkor fordult reá teljes mértékben Kazinczy figyelme s a levelezés folyton folyt közöttük; ekkor ismerkedett meg Kölcsey Ferenczczel. 1810-ben dolgozó társa volt Kultsár Istvánnak, a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztőjének; számára az akkor nagyhírű Neuwieder Zeitungot, a Tudósítások melléklapjául fordította. 1811. Vida Lászlónak segéde volt a magyar színháznál. 1817-ben Jenkowich Miklóssal, Fejér Györgygyel és Horváth Istvánnal alapította a Tudományos Gyűjteményt. 1818-tól 1829-ig Pestmegye tiszti karában működött mint második alügyész. 1828. egyik tagja volt a nádor által kinevezett bizottságnak, mely az Akadémia előrajzát készítette. 1831. febr. 16. annak rendes tagjává választatott a nyelvtudományi osztályba. A Kisfaludy-társaságnak 1840. febr. 1. lett tagja. Kizárólag az irodalomnak és művészetnek élt. Pesten és Péczelen lakott, hol 1861. márcz. 14. meghalt. A m. tudom. Akadémiában Kazinczy Gábor tartott fölötte emlékbeszédet az 1864. jan. közülésen.
Első költői kísérletei a M. Hirmondóban (1802-4); költeményei, czikkei a mult század első felében és az 50-es években a legtöbb szépirodalmi és vegyes tartalmú lapban, folyóiratban és évkönyvben jelentek meg (ezeket felsorolja Petrik Bibliogr. IV. kötete 307. lapján); ezeken kívül megjelent egy odája a M. Kurirban (1905. I. máj. Toldalék), a Tavaszi Virágokban (1805. költ.); egy ismeretlen költeményét közli Thewrewk Árpád (Figyelő 1872).
Munkái:
1. Alkalmi versdarabkák. Pozsony, 1802-1804. (Különny. a M. Hirmondóból).
2. Poétai zsengék. Pest, 1806.
3. Az új holmi első csomójának kritikai megitéltetése. U. ott, 1810.
4. Gedicht an den Herrn Ladislaus Vida von Felső-Pencz und Fegyvernek, als derselbe die Direction der ungr. nation. Schauspiel-Gesellschaft übernahm, und auf eigene Kosten ein Theater errichtete. Pest, 1. Hornung 1809. Übersetzt von Andreas Halitzky. Tekintetes Vida László úrhoz Sz. Szemere Pál. Buda, 1810. (Magyar és német szöveggel).
5. Hat sonett. Kazinczytól és Szemerétől. Kiadta Horvát István. Pest, év n. (1811.).
6. Dalok azoknak a kik szeretnek. Hely és év n. (1812. Kétféle kiadás létezik eltérő szöveggel).
7. Felelet a Mondolatra néhai Bohogyi Gedeon úrnak. Pest, 1815. (Kölcsey Ferenczczel írta 1814-ben, nemcsak a nyelvújítás, hanem általában az irodalmi nemesebb izlés érdekében. Somogyi Gedeonnak erre vonatkozó válasza az «Értekezés a magyar verselés módjáról» cz. munkájában jelent meg).
8. A párisi adós, vígj. 4 felv. N. után francziából ford. Buda, 1841. (Színműtár II. kötet 19. sz. Előadták Pesten 1839. decz. 10., 13., 1840. febr. 24.).
9. Dithiramb-Argyérus és Talány-Ábrándok, melyeket elverselt egy tudós zarándok phantast comicai didactius módon Budapesten, Fóton, Péczelen, Maglódon, életének hatvanhetedik évében, kinek symboluma: Leben und Beleben. Egy füst alatt kísérletek folyó és kötött beszédben 1797-1851. Képlaki által. Szerkeszté és közli Szemere Pál. Pest, 1851. (Nem jött forgalomba és csak néhány példány létezik belőle).
10. Erdei lak mint dalverseny, és Petőfi Sándor. Sz. P. «Tandithyramb és dalverseny» cz. munkájából közli Halász Dezső. U. ott, 1860. (Ezt megelőzi: «Erdei lak és dalverseny» cz. alatt három költemény Tompa Mihály, Kerényi Frigyes és Petőfi Sándortól. Végén: «Tandithyramb» kiadása azon részvéttől függ, melyben ezen mutatvány ív részesül).
11. Körner Tivadar, Zrinyi. Szomorújáték. Ford. Hozzá Körner Zrinyijéről. Bírálat. Irta: Kölcsey Ferencz. Bpest, 1879. (Olcsó Könyvtár 64. sz. 1818-ban fordította; egy úri társaság elő is adta a német színházban. Megjelent az Élet és Literatura I. kötetében 1826. U. ott Kölcsey bírálata is. Előadták Miskolczon, 1830. ápr. 3., Egerben ápr. 15., Székesfejérvárt 1833. szept. 1., Budán szept. 23., 1834. szept. 6., 1837. márcz. 13., Debreczenben 1835. decz. 12., Pesten a Nemzeti Szinházban 1837. okt. 14. decz. 19.).
12. Szemere Pál munkái Születése százados emlékünnepének alkalmából közrebocsátja a Kisfaludy-Társaság. Szerkeszti Szvorényi József. Bpest, 1890. Három kötet.
Kiadta és szerkesztette Kölcseyvel az Élet és Literatura cz. folyóiratot 1826-27-ben két kötet 10 részben és ennek új kötetét a Muzariont 1833-ban és az Aurórát 1834 és 1835-ben Pesten.
Levelei Kazinczyhoz 1809-től (Kazinczy Ferencz levelezése VI-XVIII. kötet); a M. Szemle (1903. 243. l.) közli Egressy Gáborhoz írt levelét.
Kiadta Kölcsey Ferencz munkáit (Pest, 1832. I. kötet; több nem jelent meg) és szerkesztette ugyancsak Kölcsey F. minden munkáit b. Eötvös Józseffel és Szalay Lászlóval (Pest, 1840-48. Hat kötet).
Kéziratai «Szemere-Tár» cz. 36 kötetben a budapesti ref. egyház könyvtárában vannak.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1810. jún.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 152., III. 109. l. sat. köt.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 277. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar írók I. II.
Emich G. Nagy Naptára 1862. arczk.
Akadémiai Almanach 1863. 307. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 602. l.
Budapesti Szemle 1864. 158. l. (Kazinczy G. emlékbeszéde és a Honban is 22-24. sz.).
Toldy Ferencz Összes munkái IV., VII.
Vutkovich Sándor, M. Írók Albuma. Pozsony, 1873. 91. l.
Figyelő V-VIII., XI., XII. XVII-XXI., XXVI.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II.,
Lauka G., Multról a jelennek 37. l.
Kazinczy G., Emlékbeszéd Sz. P. fölött, Bpest., 1885. (Olcsó könyvtár 191.).
Petrik Könyvészete, Bibliographiája és M. Könyvészet 1886-1900.
Bayer József Nemzeti Játékszín története I., II. és a M. Drámai irodalom története I.
Irodalomtörténeti Közlemények I., VI., VII., X., XI., XVI.
Vasárnapi Ujság 1891. I. sz. arczk. (Váczy J.). 40. sz.
Máté Lajos, Szemere Pál mint kritikus. Bpest, 1894.
Szalon Ujság 1901. jún. 25.
Monorkerületi Lapok 1905. 34. sz.
Budapesti Hirlap 1905. 42. sz. (Különfélék).
Egri áll. főreáliskola Értesítője 1907. (Sz. mint költő és nyelvész) és Bártfay László naplója (Kézirat a M. N. Múzeum Kézirattárában és a gróf Károlyi-család levéltárában).