volt országgyűlési képviselő és szerkesztő, szül. 1859. Szemcsen (Somogym.); középiskoláit Székesfejérvárt, Esztergomban végezte; 1877-ben az egyházi pályára lépett és két évet töltött a budapesti egyetem hittudományi karán; de innét 1879. kilépett és a Ludovika Akadémia hallgatója lett; 1882-84-ig mint honvédhadnagy szolgált. 1881. Istóczy «12 röpiratában» írt czikke miatt sajtópört indított ellene a főügyészség, de a szerző katona lévén, Istóczy vállalta el a felelősséget és az esküdtszék által fel is mentetett. A katonai pályát elhagyva, a Függetlenség szerkesztőségébe lépett s mint hirlapíró, 1886 márcz. 24. a zalaegerszegi kerületnek, Farkas Dávid halálával megüresedett mandátumát nyerte el; az antiszemita párthoz tartozott.
Munkái:
1. Katholikus autonomia. A katholikus autonomia multja, jelene s jövendője és a felekezetek autonom-szabályai. Bpest, 1897. Két rész egy kötetben. (Ism. Kath. Szemle. Prot. Szemle).
2. Zimándy Ignácz és a «Magyar Állam». Adatok a sajtópör történetéhez. U. ott, 1899.
A Magyar Államnak 20 évig munkatársa s 1890-től 1908. decz. 2-ig, midőn a lap megszűnt, felelős szerkesztője volt.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Képviselőház. Bpest, 1886. 159. l.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Otthonunk 1908. 114. sz.