bölcseleti doktor, m. kir. honvédelmi miniszteri osztálytanácsos, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1857. márcz. 29. Miskolczon, hol atyja ügyvéd volt; középiskoláit szülővárosában, Eperjesen és Kassán, a bölcseleti és jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte. Előbb a m. n. Múzeum régiségtáránál volt alkalmazva, honnét miniszteriumi szolgálatba lépett. 1882. Wagner családi nevét Szendreire változtatta. Az 1884. ötvös-kiállítás és az 1885. országos kiállítás rendezésében tevékeny részt vett. 1887 óta az országos régészeti és embertani társulat főtitkára. A borsód-miskolczi múzeum alapját vetette meg, melyért az ottani Közművelődés- és Múzeum-egylet tiszteletbeli tagjának választotta. 1890. a vallás- és közoktatásügyi miniszter a hadtörténelmi múzeumok szervezése ügyében külföldi tanulmányútra küldte; ez alkalommal utazott Ausztria, Németország, Belgium, Franczia- és Olaszországban. 1890-től tizenkét évig titkára volt a hazai művészetek pártolására főrangúakból alakult műbarátok körének. Az 1896. ezredéves országos kiállítás munkálatainál négy évig foglalkozott és rendezte a hadtörténelmi kiállítást, melyben nyolczezer hadi emléket állított ki. E czélból több évig utazott külföldön és több ízben járt a török udvarnál, kutatva a magyar történelmi emlékeket. Előadója volt a hadtörténelmi csoportnak. Pauler Gyulával együtt elkészítette a kiállításra a honfoglalás útjának térképét és vezette az egész országban a honfoglaláskori sirok felkutatása végett szervezett ásatásokat. Az 1900 párisi világkiállítás munkálatainál három évig foglalkozott mint a magyar történelmi kiállítás végrehajtó-bizottságnak tagja, itt is a hadtörténelmi s a «huszár» kiállítást rendezve; ekkor a franczia akadémia tisztjévé nevezték ki. 1906. II. Rákóczy Ferencz és bujdosótársainak hazaszállításának fővárosi temetési menetét is ő rendezte. A m. tudom. Akadémia 1903. máj. 8. választotta meg levelező tagjának. A műemlékek országos bizottságának rendes tagja, a múzeumok és könyvtárak országos szövetségének örökös tagja, a m. történelmi, a heraldikai és genealogiai, valamint a m. néprajzi társaság ig.-választmányi tagja; a Ferencz József-rend lovagja és több külföldi rend tulajdonosa.
Czikkei, különnyomatai, kisebb munkái (körülbelül 300) felsorolvák az Akadémia Almanachjában (1904-6., 1908).
Önálló nagyobb művei:
1. A képzőművészet remekei. Divald Károly fénynyomatú képeivel. Folio 4 kötet 240 műlappal. Bpest, 1882-85. (I. kötet. 2. átdolg. kiadás 60 műlappal. U. ott, 1892. Németül: U. ott, 1883-84. Két kötet 120 műlap. Lengyelül U. ott, 1884-85. Két kötet).
2. Borsodmegye őstelepei. U. ott, 1884.
3. Országos magyar történeti ötvös-műkiállítási emlék. 16 fénynyom. táblával. U. ott, 1884.
4. Dürer Albert származása és művészete. U. ott. 1885. Öt táblával.
5. Dürer Albert élete és művészete. U. ott, 1886. (Németül: ford. Schack Béla.) U. ott, 1885.
6. Dalmáczia középkori műemlékei. U. ott, 1886. Képekkel.
7. Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Miskolcz, 1886., 1890. és 1904. Három kötet. Képekkel.
8. Képes Kalauz az országos nőiparegyesület javára az iparművészeti múzeum helyiségeiben rendezett gyürű kiállításhoz. U. ott, 1888. (Francziául: Páris, 1889. 300 ábrával).
9. Az országos régészeti és embertani társulat Évkönyve 1886-1888. Bpest, 1889.
10. A gyűrű történelmi és műtörténelmi szempontból. U. ott, 1890.
11. Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. U. ott, 1890. Tíz táblával.
12. Magyar díszítmények. Tanulmány. U. ott, 1891. 24 lap képekkel és 2 táblával.
13. A műbarátok körének évi Jelentése 1891. U. ott, 1892.
14. Magyar viseletképek czímeres leveleinkben. 105 képpel. U. ott, 1892.
15. A műbarátok körének Évkönyve 1893., 1894., 1890-1900. Három kötet. U. ott.
16. Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. U. ott, 1896. 900 képpel. (Díszkiadása két kötetben. Németül, ford. Schiller Raymond. U. ott, 1896.).
17. Konstantinápolyi élet. U. ott, 1896. két melléklettel és húsz képpel.
18. A műbarátok köre által rendezett I. és II. kiállítás kalauza. U. ott, 1901. Képekkel.
19. Jelentés a műbarátok köre működéséről 1901-ben. U. ott, 1902.
20. A műbarátok körének működése 1890-1902. U. ott, 1902.
21. Magyar műkincsek. Kiadja a műbarátok köre, III. kötet. Erdély műkincsei. U. ott, 1902. 13 táblával. Francziául: U. ott, 1902.
22. A magyar viselet történeti fejlődése. U. ott, 1905. 174 szövegképpel és hat táblával.
23. II. Rákóczy Ferencz. U. ott, 1906. Képpel.
24. Bocskay István fejedelemre és korára vonatkozó egykorú emlékek. U. ott, 1907. (M. Tört. Társulat Felolvasásai IV.).
25. Árpád sírja. U. ott, 1908. (Különnyomat az Árpád és Árpádok díszműből).
26. Adatok a magyar viselet történetéhez. U. ott, 1908. 30 táblával.
Miskolcz 1882. 75. sz.
Borsodmegyei Lapok 1884. 71., 1888. 93. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1896. 18. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 573.. II. Pótlék 1904. 660. l.
Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 606. l.
Miskolczi Naptár 1905 arczk.
M. Könyvészet 1905.
Budapest 1906. 299. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.