Kezdőlap

Szénfy Gusztáv (Kohlmann)

zeneszerző, szül. 1819. aug. 17. Nyiregyházán, hol atyja Kohlmann Sámuel ev. tanító volt, kitől zongorázni tanult. Középiskoláit Nagy-Kállóban, a jogot Eperjesen végezte s 1846. Pesten ügyvédi oklevelet nyert. Jurátus korában egy grófi családnál nevelő volt, sok évig Nyiregyházán mint városi hivatalnok működött. Két évig a m. tud. Akadémia megbizásából Magyar- és Erdélyországban, valamint Romániában és a dunai tartományokban tudományos utazást és kutatásokat tett, hogy összeszedve a különböző népfajok közt élő népdalokat, azok egybehasonlításából megírja a magyar zene rendszerét tudományos alapon. Munkája azonban nem nyert elismerést; azért 1861-ben visszatért Nyiregyházára; később Miskolczon telepedett le mint zenetanár. Majd visszatért Nyiregyházára, hol városi tanácsosnak választották. 1872. féloldali szélütés érte s e miatt elvesztette állását, és zongoraórákból tengődött. Meghalt 1875. nov. 22. a miskolczi kórházban.

Nagy művét a magyar zene nagy kárára megsemmisítette s abból csak egyes részeket bocsátott nyilvánosságra a 60-as években az Ábrányi Kornél által szerkesztett Zenészeti Lapokban.

Zenészeti czikkeket írt a Pesti Divatlapba (1845-46), a M. Sajtóba (1855-59), a Pesti Naplóba (1885. 138., 1859. 208. sz.), a Vasárnapi Ujságba (1855., 1860.), a Sárospataki Füzetekbe (1859-60), a M. Szinházi Lapba (1860).

Munkája: Karének Sz. István királyról vegyes és férfi karra. Eger, 1860.

Petrik Bibliogr.

Pallas Nagy Lexikona XV. 577. l.

Fabó (Fraenkel) Bertalan, A magyar népdal zenei fejlődése. Bpest, 1908. 349-351., 358-363. l. és fiának Sz. Kálmánnak szíves közlése.