Kezdőlap

Szent-Iványi Kálmán (szentiváni)

megyei alispán és volt országgyűlési képviselő, szül. 1839. jan. 10. Deésen; gymnasiumi tanulmányait Nagy-Enyeden és Kolozsvárt, a jogi tanfolyamot a nagyszebeni jogi akadémián és Marosvásárhelyt végezte, egyidejűleg különféle hivatalokban gyakorlati kiképeztetést is nyerve. A provisorium beálltával minden hivatalos ténykedéstől visszalépett és Marosszéknek Cserefalva községében saját birtokán gazdálkodással foglalkozott. 1867-ben mint törvényhatósági rendes jegyző helyet foglalt a megyei tiszti karban; 1868. főjegyzővé, 1871. ismét főjegyzővé és 1872. alkirálybiróvá választatott; a megyék 1876-ban kikerekíttetvén, ismételten Maros-Tordamegye alispánjává választatott. Nagy munka- és szorgalommal állította össze megyéjének úgynevezett fekete könyvét. 1881-ben az ákosfalvi választókerület képviselőjévé választotta szabadelvű-párti programmal 1886-ban a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott és 1887-ben a nyárádszerdai választókerületnek lett képviselője. A nemzeti párt soraiban foglalt helyet egész 1896-ig, a mikor a szabadelvű párthoz csatlakozott.

Munkái:

1. Marosszék 1874. állapotáról s tett közigazgatási intézkedésekről évi Jelentés. Marosvásárhely, 1875.

2. Egyesült Maros-Torda vármegye 1876. állapotáról s tett közigazgatási intézkedésekről évi Jelentés. U. ott, 1877.

3. Nyilt szó. U. ott. 1886. (A Kolozsvári Közlöny 117. sz. «Főispánok megbuktatása» cz. czikk ellen).

4. A nyárádszeredai választókerület választó közönségéhez beszámolója... Bpest, 1900.

Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest. 1897. 347. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.