bölcseleti és theologiai doktor, pécsi püspök, a m. tudom. Akadémia tiszteleti tagja; báró Sz. Sámuel, kerületi táblai ülnök és vattai Battha Antonia fia, szül. 1780. aug. 13. Egerben; 1795. az egri egyházmegye növendék-papjai közé lépett s Pesten a philosophia, Bécsben a theologia doktorává avattatván fel, 1803 máj. 29. pappá szenteltetett. De még felszenteltetése előtt az egri seminariumban tanulmányok igazgatója, később érseki szertartó és titkár lett. 1805. jan. 26. egri plébánossá neveztetett ki. 1808. nov. 29. kanonokká, majd borsodi főesperessé s kispréposttá, 1820. ápr. 9. Egerben erdélyi püspökké avattatott és ugyanekkor I. Ferencz király valóságos b. titkos tanácsosi rangra emelte. Különös gondot fordított növendékpapjai nevelésére és a seminariumra saját jövedelméből évenként 10,000 frtot áldozott, iskolákat, templomokat építtetett. Hogy pedig egyházmegyéjében az annyira szükséges fegyelmet előmozdítsa, 1822. egyházi gyülekezetet tartott és megyéje részére «Statuta» cz. törvénykönyvet adott ki. 1828. pécsi püspökké neveztetett ki; febr. 24. érkezett Pécsre és márcz. 13., 14. püspöki székébe beiktattatott. Első dolga volt egyházmegyéjét beutazni; útjában magyar, német és horvát nyelven tanította a népet. Tanító-képző intézetet állított fel. De legnagyobb jóltevője lett Pécsnek a lyceum alapításával, mely czélra 100,000 váltó forinton díszes palotát építtetett és a lyceumot 251,260 váltó frttal megállapította, végrendeletében is azt tette örökösévé; tanárai számára szakkönyvtárakat rendezett be s a Klimó-féle nagy könyvtárt is oda helyezte, megajándékozva azt 400 darab könyvvel, 400 ásványnyal és számos éremmel. Hazafiságát ékesszólóan bizonyítja az 1832-36. országgyűlésen egy a magyar nyelvet erőszak nélküli tanítás által terjesztő külön intézet felállítását ajánló beszéde. 1830. a M. tudom. Akadémia tanácsába, 1831. febr. 15. mindjárt az első ülésben tiszteleti tagul vétetett fel. Az akadémia jövedelmét 1832-től évi 600 frttal növelte. 1835-ben a Szent István rend középkeresztjét nyerte. A lyceum tőszomszédságában 50,000 forinton nyomdát rendezett be. Meghalt 1838. júl. 16. Pécsett. Pécs város közönsége emlékére szobrot emelt, melyet Kiss György készített és 1893. nov. 12. leplezték le.
Több czikket írt a Tudományos Gyűjteménybe.
Munkái:
1. Memoria Ill. ac Rev. Ladislai Kámánházi Dioec. Waciensis episcopi... 1817. X. Cal. Majas, Vacii.
2. Jegyzetek azon feleletre, mely a protestánsoknak 3-ik százados ünneplésök felől kiadott elmélkedésekre a szelídség országában készíttetett. 1818. Hely n.
3. Sermo, quo Venerabilem Clerum Transylvaniensem Albae Carolinae salutavit, dum almae dioecesis Transylvaniae gubernium auspicaretur. Claudiopoli, 1820.
4. Uj Jerusalem Isten városa, mellyben épült Salamon király temploma, vagy Esztergom vára újulásos bemenetele és beiktatása az ország prímássának máj. 16. 1820. Hely n. (Költemény).
5. Statuta Almae Dioecesis Transylvaniae anno 1822. die 17. Aprilis in Synodo Dioecesano publicata et concordibus votis approbata. Claudiopoli, 1822.
6. Az Istent imádó keresztény. Imakönyv...
7. Epistola pastoralis. Posonii, 1826.
8. A keresztény tudomány rövideden, mellyel a magyar növendékeknek a pécsi megyének püspöke kedveskedik. Pest, 1832.
9. Szentírás, vagyis az ó-szövetségnek szent könyvei magyarul Káldi után a közönséges deák fordításból az eredeti betűre figyelmezve. Pozsony, 1831-35. Ugyanennek újszövetségi része 1834-35. (Ezen munkát az 1832-36. országgyűlés alatt többek segedelmével egymaga végezte és a mű példányait, melyek 30,000 frtba kerültek, legnagyobb részt ingyen osztogatta ki egyházmegyéjében és Erdélyben. Ism. Figyelmező 1837. 749. l. Ujabb kiadása: Az ó- és új szövetségi Szentírás. Képekkel. Keresztény katholikusok számára... Szepesy Ignácz felügyelete alatt kelt fordítás rövidebb jegyzetekkel... Ujonan kiadva Szabó József által 1847-től füzetekben. Pest, 1851.)
10. Egyházi beszédek. Kiadja Peitler Antal. Pécs, 1839-40. Négy kötet. (Sz. I. életrajzával).
11. Könyörgések és énekek... (Magyar, német és illyr nyelven).
12. Áhitatos fohászkodások az isteni gondviseléshez. Bpest, 1876.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1828. I. 23. sz.
Figyelmező 1837. I. 185., 495. l., 1838. 36. sz.
M. Tudós-Társaság Évkönyvei IV. 1836-38. I. oszt. 117., 131. l. (Schedel).
Rajzolatok 1838. II. 14. sz.
Szion 1838. II. 11. sz.
Hirnök 1838. 60-64. sz.
M. Tudós-Társaság Névkönyve 1839. 161. l.
Egyházi Tár 1839. I. 275. l.
Haas Mihály, Baranya. Pécs, 1845. 290. l.
Vasárnapi Ujság 1856. 35. sz. (Vas Gereben), 1893. 43. sz. (Szobrának rajza).
Ferenczy és Danielik, Magyar Irok I. 450. l.
Hazánk II. 1860. 140., 150. l. (Mendlik).
Pécs, 1885. 57. sz.
M. Sion 1888. 936. l.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 225. l.
M. Állam 1893. 254. sz.
Budapesti Hirlap 1893. 306. sz.
Gerecze Péter, Négyesi Szepesy Ignácz báró pécsi püspök és emlékszobra Pécsett. Pécs, 1893.
Várady Ferencz, Baranya multja és jelenje. Pécs, 1896. l. 408. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 613. l.