Kezdőlap

Szigeti József

színész, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, a Kisfaludi-társaság rendes tagja, szül. 1822. máj. 11. Veszprémben; a szinészethez való vonzódása már gyermekkorában jelentkezett; felsőbb iskoláit Pesten végezte, de itt is jobban szerette a színházat, mint az egyetemet, a verseket és drámákat, mint a jogot. Szülei tilalma ellenére szinész lett (ekkor Tripammer családi nevét Szigetire változtatta); először Jászberényben lépett fel 1841. okt. 3. a Peleskei nótáriusban, midőn négy szerepet kellett játszania. 1844. Lendvayné közbenjárására Pesten is föllépett; e fellépést oly siker koronázta, hogy nyomban a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Itt azonban az első tíz év alatt alig jutott neki való szerepekhez, folyton öreg atyákat és érzelgős szerepeket játszattak vele. Sz. mint jellemszínész egyike volt a legjelesebb színészeinknek. Nagy alakító tehetség, művészi nyugodtság, humoros kedély és férfias erő jellemezték őt. 1865. a magyar országos színművészeti akadémia (akkor színészeti tanoda) megalakításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevezték ki, s ez állását a 80-as évekig megtartotta. 1865-ben a Kisfaludy-társaság r. tagjává választotta; a m. tudom. Akadémia pedig 1882. jún. 1. levelező tagjává. 1895. febr. 15. nyugalomba vonult. Meghalt 1902. febr. 26. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában 1905. márcz. 27. Berczik Árpád tartott fölötte emlékbeszédet. A budapesti Nemzeti Színházban 1905. máj. 23. emlékezetére rendezett színielőadás tartatott.

Czikkei a Színházi Naptárban (1857. A balatoni tündér); a N. Színházi nyugdíjintézeti Naptárban (1858. Ürményi József életrajza, Pár szó a színházi nyugdíjintézetről); a Budapesti Hírlapban (1885. 80., 81. sz. Hogy jöttem a Nemzeti Színházhoz?); a Kisfaludy Társaság Évlapjában (26. k.) és a Budapesti Szemlében (70. k. 1892. A táblabíró intendáns: Simoncsics Jánosról); a M. Szemlében (1893. 35. sz. Hogy lettem én színigazgató?).

Munkái:

1. Dalok Viola cz. eredeti népszínműből. B. Eötvös József Falu jegyzője cz. regényéből írta. Zenéjét szerzette Bognár Ignácz. Pest, 1854. és 1856.

2. Dalok a Vén bakancsos cz. népszínműből. Zenéjét szerzette részint eredetileg írta Bognár Ignácz. U. ott, 1855., 1857. és 1858.

3. Dalok Okos bolond cz. népszínművéből. Zenéje Bognár Ignácztól. U. ott, 1856.

4. Dalok Kisértet cz. eredeti népszínműből. Zenéje Bognár Ignácztól. U. ott, 1856.

5. Egy színész naplója. Kiadja Vas Gereben. U. ott, 1856.

6. Dalok Szép juhász cz. népszínműből. Zenéje Egressy Bénitől. U. ott, 1857.

7. Vén bakancsos és fia a huszár. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. U. ott, 1858. (Nemzeti Színház nyugdíjintézeti Naptár 1858-ra 86-112. l. színezett kőny. képpel. Németül: ford. Dux Adolf. Wien, 1858).

8. Szerelem és örökség. Eredeti vígjáték 2 felv. Pest, 1858. (Nemzeti Színházi Zsebkönyv).

Szerkesztette a Nemzeti Színházi nyugdíj-intézeti Naptárt 1858-ra Pesten, arczképekkel és kőny. képekkel.

Kéziratban: Egy táblabiró a márcziusi napokban, vígj. 3 felv., alkalmi darab 1848.; Viola, népszínmű 1841.; Kísérlet, népszínmű 3 felv.; Jegygyűrű, népszínmű 3 felv.; Okos bolond, bohózat 3 felv.; Becsületszó, vígj. 1 felv., pályanyertes mű; Szép juhásznő, népszínmű 3 felv.; Falusiak, vígj. 3 felv. 1863.; Jó madár, vígj. 3 felv. 1864.; Mérget ivott, vígj. 2 felv.; Toldi, népszínmű 3 felv. 1871. sat.

Arczkép-Album II. 1856. 19. l. kőny. arczk. Barabástól.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 317. l.

Képes Ujság 1859. 8. sz. arczk.

Vasárnapi Ujság 1863. 28. sz. arczk., 1880. 12. sz. arczk., 1902. 9. sz. arczk.

Magyarország és a Nagyvilág 1871. 41. sz. arczk.

Családi Kör 1871. 45. sz. arczk.

Hazánk és a Külföld 1871. 41. sz. arczk.

Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 256. l.

Vasmegyei Lapok 1877. 72. sz.

Magyarország 1880. 80. sz.

P. Hirlap 1880. 80. sz., 1882. 338. sz.

Figyelő XVII. 202., XVIII. 320., XXII. 240.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Bayer József, A m. drámairodalom története. Bpest, 1897. II. k.

B. Virágh Géza, A m. színművészet. Bpest, 1900. 40. l. arczk.

Budapesti Hirlap 1893. 311., 1895. 24., 38., 1902. 60. sz.

Pallas Nagy Lexikona XV. 679., II. Pótkötet 1904. 671. l.

Salamon Ferencz, Dramaturgiai dolgozatok I., II.

Jövendő 1904. 39. sz.

Az Ujság 1904. 115., 118. sz. (Váradi A.).

M. Nemzet 1905. 202., 203. sz.

Berczik Árpád, Szigeti József emlékezete. Bpest, 1905. (Emlékbeszédek XII. 12.).

Aradi főgymnasium Értesítője 1908.