bölcseleti doktor, állami főgymnasiumi tanár, szül. 1858. febr. 27. Kis-Kun-Félegyházán; iskoláit szülőföldén, Kecskeméten, Szegeden járta és a budapesti egyetem bölcseleti karán 1876-80. végezte tanulmányait. 1881-ben tett tanári vizsgát a magyarból és latinból. 1882-től Félegyházán, Érsekujvárt és Pancsován volt tanár. 1887. a budapesti VII. ker. állami gymnasiumhoz neveztetett ki. Jelenleg mint középiskolai tanár szolgálattételre a központi statisztika hivatalba van beosztva. Szivák családi nevét 1886-ban Szigetvárira változtatta Tanulmányi czélból 1890 óta több ízben bejárta Nyugat-Európát, volt Észak-Afrikában is, Párisban évekig lakott. 1892. a kormány kiküldte a Görlitzben tartott iskolai játéktanfolyamra.
Czikkeket írt az egyházpolitikai törvények ügyében (1893-94) és az országos tanügyi congresszus alkalmából (1896). Czikkei a Fővárosi Lapokban (melynek állandó munkatársa volt 1878-tól) Vadnai szerkesztése alatt, irodalmiak, nyelvészetiek és aesthetikaiak; a Pesti Naplónak (1890-92) és a Magyarországnak (1894) egyideig belmunkatársa volt és a tanügyi rovatot vezette; ezen irányban az Orsz. Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe is dolgozott; irodalomtörténetieket írt az Egyet. Philol. Közlönybe, Budapesti Közlönybe, a budapesti VII. ker. főgymnasium Értesítőjébe (1888. A trópusokról), a M. Nyelvőrbe (1891, 1898), az Életbe (1893. Szobrainkról), az Egyet. Philol. Közlönybe (1897. A francziák latin olvasása, 1898. Madách és a socialismus, 1901. Nyelvtani reform Francziaországban, 1904. A franczia kritika fejlődése a XIX. században, 1906. Arany Hídavatása és Mistral Mireio-ja stb.), a Budapesti Szemlébe (100 k. 1899. Cyrano de Bergerac stb.), Vasárnapi Ujságba (1903. Franczia demokrácziáról, A franczia parlamentről, A karácsony Párisban, 1904. Újév Párisban, Az Apache-ok), az Athenaeumba (1904. Irodalomtörténet és kritika, Természettudomány és irodalomtörténet), az Akadémiai Értesítőbe (1904. Taine és a milieu-elmélet), a M. Filozofiai Társaság Közleményeibe (1906. A komikumról), a Budapesti Hirlapba (1908. 59. sz. A szójáték); 1906. az akadémia 100 aranyos Gorove-pályadíját nyerte a Komikum elmélete cz. munkájával, melyből mutatványokat közölt. stb.
Munkái:
1. A magyar dráma kezdete. Bpest, 1883. (Doktori értekezés. Előbb a Figyelő XIII., XIV. köteteiben).
2. Arany Toldija a középiskolában. Érsekujvár, 1884.
3. Kisfaludy Károly: Csalódások. Magyarázat. Bpest, 1886. (Jeles Írók Iskolai Tára. 2. kiadás. U. ott, 1901.).
4. Ifjúsági játékok és kirándulások. U. ott, 1892. (Különny. a Középiskolai Tanár-egylet Közlönyéből).
5. Lázadó papok. U. ott, 1893. (Rutilus álnével).
6. Az országos liberális nagygyűlés Emlékkönyve. Szerkesztette. U. ott, 1894.
7. Shakspere: Coriolanus. Ford. Petőfi Sándor. Magyarázta. U. ott, 1897. (Jeles Írók Iskolai Tára 54.).
8. Petőfi költészete. U. ott, 1902. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
9. Az irodalomtörténet elméletéről. Értekezések. U. ott, 1905. (Ism. Bud. Szemle, Egyet. Philol. Közlöny, M. Szemle, Tanár-egyl. Közlönye).
Rajner Ferencz, Tanári Névkönyv Bpest, 1893. 34. l.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 220. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 680. l.
M. Könyvészet 1902.
Petrik M. Könyvészete 1886-1900. és önéletrajzi adatok.