orvosdoktor, szemész, egyetemi tanár, Sz. Dezső miniszter testvéröcscse, szül. 1844. Nagyváradon; 1869. Bécsben nyert orvosdoktori oklevelet. A szemészetből magasabb képzettségét Stellwag tanár klinikáján nyerte, hol két évet (1873-74.) töltött. Visszatérve Pestre Kovács József tanár klinikáján töltött két évet mint műtő. Magántanárrá a budapesti egyetemen 1874-ben képesítették a szem fénytörési rendellenességei és a szemtükör alkalmazásának tanából. 1875. júl. 10. a kolozsvári egyetemhez a szemészet tanárává nevezték ki. Igen jó előadó volt, a katedrán kívül azonban annyira visszavonult, sőt emberkerülő volt, hogy betegeket sem szokott lakásán fogadni. Ugyszólván csak a zenének élt; talán mindenkitől titkolt betegsége, a tüdővész elől keresett a zenében vigasztalást. Meghalt 1894. ápr. 16. Kolozsvárt.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1873. Adalékok a rövid látás kiegyenlítésének elméletére, 1874. A szem fénytörési viszonyainak meghatározásáról, szemhéjképlések, hámrákos új képletek kiírtása után); a kolozsvári orvosi- természettudományi Értesítőben (1876. A látóoldozásról, 1881. Egy új színvegyítő készülékről).
Munkája: Micrometer-Ophtalmoscop. (A szemtükör által adott kép méréséről). Kolozsvár, 1893.
Budapesti Hirlap, 1894. 106. sz.
Högyes Emlékkönyve 215. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 693. l.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.