bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1854. okt. 20. Szilas-Balháson (Veszprémm.); középiskoláit Veszprémben és Székesfejérvárt végezte. A budapesti egyetemen Budenz lelkes tanítványa volt és itt elvégezvén tanulmányait, egy évig német egyetemeken foglalkozott indogermán nyelvészettel és classica-philologiával. Hazajőve gymnasiumi tanár lett és hosszú ideig a budapesti VII. ker. állami gymnasiumnál működött; majd midőn felállították a br. Eötvös József-kollegiumot, ebben lett a nyelvész-növendékek vezető tanára, azonkívül az akadémia nyelvtudományi bizottsága is tagjául választá. 1881-ben Sonnenfeld családi nevét Szilasira változtatta. Időközben Szarvas Gáborral is igen benső barátságban élt és ez is hatással volt tudományos fejlődésére. A m. tudom. Akadémia 1902. máj. 9. választotta levelező tagjának. 1903. júl. 13. a kolozsvári egyetemhez kineveztetett a magyar nyelvészet és az összehasonlító nyelvtudomány rendes tanárának, hol az 1905-6. évre a bölcseleti kar dékánjának választatott; az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak tagja, a középiskolai tanárképző intézet tanára, a helsingforsi finn-ugor társaság lev. tagja volt. Meghalt 1905. máj. 15. Kolozsvárt.
Czikkei az Egyet. Philologia Közlönyben (1880. Mikes, Bolyai és Kisfaludy Károly, 1881., 1890.), a M. Nyelvőrben (III. 1884-től, 1886. Faludi nyelve, 1890.), a M. Hirlapban (1891. 211. sz. A latin nyelv ügye), a Nyelvtudományi Közleményekben (1893., 1894. Gabelentz György, 1895., A finn nyelvészet története, Szórványos és részleges hangváltozás példái az angolban, 1896., A finn-ugor névszói összetételek, 1898-1901., 1903. Finnugor-török szóhasonlítás) sat.
Munkái:
1. Görögök története. Irta Curtius Ernő, ford. a IV. kötetet. Bpest, 1880. (A M. Tudom. Akadémia Könyvkiadó-Vállalata).
2. Életrajzok Plutarchosból. Görögből ford. U. ott, 1880. Két kötet. (Ifjúsági Iratok Tára IX., X.).
3. Latin nyelvtan és szótár. A gymnasium I. és II. oszt. számára. U. ott, 1887. (Fináczy Ernő- és Kiáltosy Józseffel).
4. Latin olvasó- és gyakorló könyv. A gymnasium I. és II. oszt. számára. U. ott, 1887. (Fináczy- és Kiáltosyval).
5. Praeparatio Horatius válogatott ódáihoz. U. ott, 1890-91. (Latin Praeparatiok 3., 4., 7.).
6. Szemelvények Thukydidesből. Ford. U. ott, 1891. (Középiskolai Könyvek Tára III. 2. kiadás. U. ott, 1899. Két térképpel).
7. Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés. U. ott, 1894.
8. Vogul szójegyzék. U. ott, 1896. (Különny. a Nyelvtud. Közleményekből).
9. Római élet Cicero korában. Irta Church J. A., angolból ford. U. ott, 1902. Két rész. (Ifjúsági Iratok Tára VI. és M. Könyvtár 306., 307.).
10. Cornelius Nepos válogatott fejezetei. A gymnasium III. oszt. számára, szerk. és magyarázta. U. ott, 1901.
11. Cseremiz-szótár. (Vocabularium Ceremissicum). Genetz Arvid közreműködésével szerk. U. ott, 1901. (Különny. a Nyelvtudományi Közleményekből. Ugor Füzetek 13.).
12. Emlékbeszéd Halász Ignácz lev. tag felett. U. ott, 1903. (Emlékbeszédek XI. 11.).
13. Adalékok a finn-ugor palatalis mássalhangzók történetéhez. Székfoglaló értekezés. U. ott, 1904. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XVIII. 8.).
Szerkesztette és kiadta: Nyelvészeti tanulmányok. Ural-altaji nyelvtudományi folyóirat 1905. 1. füzetét.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 644. l. és II. Pótlék 1904. 674. l.
Budapesti Hirlap 1902. 107. sz., 1905. 134. sz.
M. Könyvészet 1900., 1904.
1905: Vasárnapi Ujság 21. sz., Eisler Mátyás Az igaznak emlékezete. Kolozsvár., Akadémiai Értesítő (Goldziher Ignácz beszéde), Egyet. Philol. Közlöny, Izr. Tanügyi Közlöny, Keleti Szemle.
Jewish Encyclopedia. New-York XI. 652. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és gyászjelentés.