Kezdőlap

Szily András

esztergomi kanonok, scopiai püspök és kir. tanácsos, szül. Palotán; 1641. máj. 23. a bölcselet baccalaureusává lett Nagyszombatban. A theologiát Rómában végezte. Visszatérve, 1647-ig Nagykéren, azontúl Püspökiben plébánoskodott. 1654. ápr. 15. esztergomi kanonok lett, 1657. jan. 12. barsi főesperes. Birta ezenkívül 1679-től a földvári apátságot. Meghalt 1682. máj. 5. A sz. Adalbertről nevezett papnevelőben három növendék eltartására alapítványt tett.

Munkái:

1. A keresztyén igaz vitézeknek gyenerálja Szent István Mártir. N.-Szombat, 1679.

2. A Keresztyén Biráknak, igassag szolgaltato magistratusnak Tüköre az az Praedikatio, mellyet az tisztek valtozásakor kirali szabad nagyszombati Szent Miklos templomaban praedikallott. U. ott, 1681.

3. Lectulus Genialis in quo Sponsus et Sponsa commorantur. Az az: Praedikatio, Mellyet Egy árva, Gyönge, Alázatos Szűznek (fel-találtatik benne az neve) készétet. Nagyszombat, 1682. (Egyetlen példánya a budapesti egyetemi könyvtárban).

4. A keresztyén bíráknak tüköre. U. ott, 1687. (Halotti beszéd, bizonyosan gr. Draskovics Miklós országbíró fölött).

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 512., 529., 554. l.

Zelliger Alajos Egyházi Írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 511. l.

Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 271. l.