állami tanító, szül. 1860. nov. 24. Kis-Lónyán (Beregm.), hol atyja Sz. Zsigmond tanító volt, iskoláit Munkácson kezdte és 1880-ban Sárospatakon végezte. 1881-ben Jánosiban (Gömörm.) lakott, innét Bereg-Surányba ment, honnét Hetébe (Beregm.) rendeltetett tanítónak, itt töltött hét évet, mikor Fornos községben foglalta el a tanítói állást; egy év mulva (1890. márcz. 20.) a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a Beregszász-Vég-Ardóba az állami iskolához tanítónak; később Debreczenben volt tanító, hol tüdővész okozta betegsége miatt 1904-ben nyugalmazták. Meghalt 1906. decz. első napjaiban Debreczenben.
Első költeménye 1877. jelent meg a Képes Hetilapban; 1878-tól munkatársa volt a Gömör-Kishontnak; versei, beszélyei, vezérczikkei sat. a következő hirlapokban jelentek meg: Budapest, Gondűző, Képes Családi Lapok, Hirmondó, M. Lap, Kis Ujság (14 regény), Bereg, Munkács, Mátyás Diák (Sáder Kató alak), Munkács és Vidéke, Szabolcsmegyei Közlöny, Urambátyám (közel száz humorisztikus vers és elbeszélés), Budapesti Napló, Szabolcsi Szabadsajtó, Szatmár és Vidéke, Szamos, Felső Magyarország, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Ujság, Nép Zászlója, M. Géniusz, Hasznos Mulattató sat. 1885-ben egy ifjúsági színművével pályadíjat nyert; 1888. «A tékozló fiú» cz. elbeszélésével nyert pályadíjat a Nagy Károly és Vidéke cz. lapnál. A «Magyar Mesemondóban» öt verses elbeszélése jelent meg. Az állatvédő-egyesület folyóiratában és Naptárában, mint az egyesület választmányi tagja, sokat írt; a M. Nyelvőrnek rendes munkatársa volt; a Beregmegyei Tanügybe, melynek főmunkatársa volt szintén több czikket írt.
Munkái:
1. Az élet színpadáról. (Elbeszélések)... 1886.
2. Temetési énekek. Beregszász, 1892.
3. Sírvirágok... 1893. (Sírnál mondott versek, beszédek és énekek).
4. A kisértet. Bpest, év n. (M. Mesemondó 61.).
5. Csapó uram vendégei. U. ott, év n. (M. Mesemondó 62.).
6. Mátyás király boszuja. U. ott, év n. (M. Mesemondó 64.).
7. Az aranymadár. U. ott, év n. (M. Mesemondó 65.).
8. Rangos Sára. U. ott, év n. (M. Mesemondó 68.).
9. Kincses Mózes U. ott, év n. (Históriák 208.).
10. Vidám versek. Debreczen, 1898. (Írta Szirén-Szini Péter).
Szerkesztette a Gondűző Képes Kalendáriumot és a Tiszavidéki Mulattató Naptárt.
Népköltési gyűjtemények Beregmegyéből cz. összegyűjtötte a vármegye népszokásait, dalait, meséit és babonáit; mely munkáját a beregvármegyei tanítóegyesület pályakoszorúzta. «Az izgató» cz. énekes életképe 50. korona jutalomban részesült; előadták Beregszászon. Írt a budapesti városligeti új színkör részére két színművet; Kelepczében és Vetélytársak cz.
Álnevei és jegyei: Keserű Gazsi, Beregi, Szalácsy Péter (az Üstökösben 1881-82, a Budapestben és a Beregben 1884-85. és a Budapesti Néplapban 1884.; később Aristophanes, Szirén, Vitkay Zoltán, (Sz. P.) és (i. r.).
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.
Pesti Hirlap 1906. 342. sz.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.