kir. tanácsos, köz- és váltó ügyvéd, szül. 1844. szept. 12. Szent-Antalban; a selmeczbányai és nagyszombati gymnasiumban tanult és 1864. kitüntetéssel végezte a középiskolát; a jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemen hallgatta és 1868. végezte. Két évig Bpesten volt ügyvédjelölt. 1870. lett ügyvéd s a selmeczbányai városi törvényszékhez jegyzőül, 1872. a város főjegyzőjévé és 1895. polgármesterré választották. 1893. a Ferencz József lovagkeresztjét kapta. 1900. pedig kir. tanácsos lett. Ferdinánd bolgár fejedelem 1898. a Sándor lovagrend keresztjével és 1906. más renddel tűntette ki. Meghalt 1906. nov. 26.
Czikkei a Századokban, a Történelmi Tárban, a Bányászati és Kohászati Lapokban és más folyóiratokban jelentek meg.
Munkái:
1. A selmeczbányai ipar legrégibb multjának történelmi méltatása. Selmeczbánya, 1887. (Különny. a selmeczbányai ipartanoda Értesítőjéből).
2. Történelme az alsó-magyarországi kémlőintézet-egyesületének ugyanezen bányakerületben. U. ott, 1893.
Vasárnapi Ujság 1906. 49. sz. (Nekr.)
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Selmeczbányai Hiradó 1906. 48. sz.
Magyarország Vármegyéi. Hont vármegye. Bpest, 1907. 275. l.