a főrendiház tagja, b. titkos tanácsos, Sz. István udvari tanácsos és Veres Anna fia, szül. 1820. szept. 11. Szécsényben (Nógrádm.). Jogi tanulmányait és a jurateriát bevégezvén, Nógrád vármegyében működött mint jegyző és szolgabiró (1842-47); lemondása után, mint Libetbánya város követe vett részt az utolsó pozsonyi országgyűlésen. 1848-ban Bécsben a magyar külügyminiszteriumban lett fogalmazó; utóbb Bem tábornoknak Bécsből kimenekülése előmozdításával vádoltatván, két évig vasra elitélt várfogoly volt Csehországban (Olmützben), honnét azonban 1850. júl. 27. kelt császári rendelettel kibocsáttatott és nógrádmegyei horpácsi birtokán gazdálkodott; mellékesen politikai és szépirodalmi tanulmányait folytatta, szoros barátságban Madách Imrével, ki vele szokta közölni dolgozatait. Az akkori viszonyok közt főleg az evang. egyházi egyetemes gyűlésen és azon kívül is fényes jelét adta tehetségének és általában mint a hazai intézeteknek anyagilag is hő pártolója volt ismeretes. 1861. fellépett képviselőjelöltül, de akkor sikertelenül; ellenben az alkotmány helyreállítása után, 1865. a balassagyarmati, 1869. márcz. 20. a nagylaki (Csanádm.), 1872. s 1875. a tabi (Somogym.) kerület választotta országgyűlési képviselőnek. Tisza Kálmán egyik benső barátja s a balközép vezértagja volt, ki fő részt vett a fúzió létrehozásában. 1878-tól 1887-ig ismét a balassa-gyarmati kerületet képviselte s két ízben volt a ház alelnöke s elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot. 1887. a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki a király. Szépirodalommal annyiban foglalkozott, hogy a Kisfaludy-társaságnak alapító tagja, hű látogatója volt és hogy olykor talpraesett epigrammákat írt. Meghalt 1904. jún. 16. Horpácson.
Két költeménye van a Szabadelvű Naptárban (1884), czikkei a Vasárnapi Ujságban (1861., 1862., 1868., 1897. Emlék borús időből 1848-1850.); politikai czikkei a napi lapokban, országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Nagy Iván Magyarország Családai X. 822., 825. l.
Vasárnapi Ujság 1868. 4. sz. arczk.
Sürgöny 1869. 68. sz.
Igazmondó 1870. 11. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1880. 1. sz. arczk.
Szabadelvű Naptár 1884. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 800. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Nemesi családok. 1905. I. 603. l.