fővárosi elemi iskolai igazgató, szül. 1848. decz. 8. Zichben (Somogym.); a gymnasiumot Veszprémben végezte; azután Pestre jött és itt végezte a tanítóképző tanfolyamot. Azután fővárosi tanító lett, sokáig volt igazgatója a Mayer-árvaháznak, utóbb a bajnok-utczai népiskolának. Meghalt 1908. szept. 7. Bpesten. Az egyesületi életben is tevékeny részt vett, a másfélezer tagot számláló tanítóegyesületnek elnöke volt. Többször tett tanulmányutat Nyugat-Európa művelt államaiban és tapasztalatairól közleményeket adott a nagyobb napi lapoknak. Steiner családi nevét 1882-ben változtatta Szőkére.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1898. 24. sz. Emlékezés Zichy Antalról), az Evang. Népiskolában (1905. Jókai és a tanítók) sat.
Munkái:
1. Érdemsorozó és Zsebnaptár az elemi népiskolák tanítói számára. 2. kiadás. Bpest, 1882. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap).
2. Magyarok története. Népiskolai használatra. 4. kiadás. U. ott, 1882.
3. Földrajz, Népiskolai használatra. 5. kiadás. U. ott, 1882. (Uj kiadás. U. ott, 1891.)
4. Természetrajz. Népiskolai használatra 26 ábrával. 3. kiadás. U. ott, 1882.
5. Természettan. Népiskolai használatra. 38 ábrával. 2. kiadás. U. ott, 1882.
6. Német olvasókönyv a népiskolák számára. U. ott, 1884. Négy kötet. (3. jav. kiadás. U. ott, 1885. Többekkel együtt. Több kiadást ért).
7. Magyar olvasókönyv elemi népiskolák számára. 4. jav. kiadás. U. ott, 1887. Négy kötet. (Többekkel együtt. Több kiadást ért. 10. képes kiadás. U. ott, 1896.).
Mint lapszerkesztőnek vezetése alatt jelent meg három évig a Népnevelők Lapja.
Síremlékét 1909. jún. 8. leplezték le a budapesti farkasréti temetőben.
Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaedia Bpest, 1886. 892. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest. 1895. 294. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 807. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Budapesti Hirlap 1908. 215., 1909. 136. sz.