róm. kath. tanítónő- és tanítóképző tanító, Sz. István és Vozárin Veronika polgár-szülők fia, szül. 1859. júl. 12. Büd-Szent-Mihályon (Szabolcsm.); a hajdú-nánási és debreczeni alymnasium elvégzése után Egerben az érseki tanítóképzőben tanult, hol 1878. máj. 21. nyert tanítói oklevelet és a dunántúli Nagybajomban nyert alkalmazást; innét a Somsich-családhoz ment Saardra nevelőnek, hol öt évig volt. 1884. Egerben nyert tanítói állást, előbb egyik külvárosban, majd a lyceumban. 1887. Samassa József egri érsek megbízta a tanítóképzőn a gyakorló tanítások vezetésével. 1894. a budapesti paedagogiumban a nyelv- és történettudományi szakból polgári iskolai tanképesítő vizsgát tett. 1896. érseke tanítóképző rendes tanárrá nevezte ki. 1885 óta az egri községi kereskedő tanoncziskolának igazgatója. Az orsz. kath. tanügyi tanácsnak és könyvbíráló bizottságnak tagja.
Czikkeket írt a Népiskolai Tanügybe (1885-86., 1889., 1892. Szvorényi József, 1893.), az egri angolkisasszonyok felsőbb leányiskolai Értesítőjébe (1897., 1900., 1901.) a Népnevelőbe (1899., 1901.), az egri tanítóképző-intézet Értesítőjébe (1901., 1902.).
Munkái:
1. Toldy Izabella. Eger, 1892.
2. A nőnevelés fontossága. U. ott, 1892. (100 frank pályadíjjal jutalmazva).
3. Nevelésügyi Emlékkönyv. U. ott, 1909. (Fénynyom. arczk.)
4. A szép a nevelésben. Bpest, 1900.
5. Tanítási bírálatok. Eger, 1902. (Újabb kidolgozásban. U. ott, 1905.).
M. Könyvészet 1900.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.