Kezdőlap

Szöllőssy Károly

polgári iskolai igazgató, szül. 1842. máj. 11. Esztergomban polgári szülőktől; a gymnasiumot Esztergomban végezte. 1858. a szent Ferenczrendbe lépett és a bölcseleti tanfolyamot Nyitrán hallgatta; Nagyszombatban mint hittanhallgató a rendből kilépett és a minorita rendbe lépett át; Egerben elvégezvén a theologiát, 1862. az aradi főgymnasium tanárává nevezték ki. Itt egy évet töltvén, véglegesen elhagyta a papi pályát és a nevelőire lépett több családnál, végre gróf Szapáry Péter mellett nevelősködött. Miután vagy hat évet töltött a nevelői pályán, a tanítóira lépett és az aradi magán reáliskolánál, 1875. az Arad-városi polgári iskolánál kapott alkalmazást; később ezen intézet igazgatója lett. Arad város köztörvényhatósági bizottságának tagja, az aradi Kölcsey-egyesület alelnöke volt. Meghalt 1895. márczius 29. Aradon.

Czikkei a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Képes Világ (1866.), Aradi Lapok (1868-69.), Alföld (1869., 1883-85., 1886. 95. sz. Az aradi egykori polgárőrségről, 245., 295. sz.), Általános Tanügyi Közlöny (1871., 1874-77. 1882), Népiskolai Tanügy (1879.), Aradi polgári iskola Értesítője (1876-78., 1882), Arad és Vidéke (1881-83., 1886-87), Uj-Magyar Sion (1880., 1882-84), Magyar Korona (1881-83. Harmincz czikk); Lakatos Ottó, Arad története (1881.), Hazánk (1884.) és az Aradi Hirlap (1887. 99. sz. Az aradi sajtó ezelőtt 48 évvel) Írt még az Aradi Hirlapba, Szegedi Naplóba, Szegedi Hiradóba, Irodalmi Szemlébe, Nagybánya és Vidékébe, Aradvidéki Tanító-egylet Közlönyébe, Néptanodába, István bácsi Naptárába.

Munkái:

1. Az osztrák-magyar monarchia összes szerzetes rendeinek történeti és statisztikai rajza különös tekintettel azok irodalmi és tanügyi működésére. Arad, 1876. Két kötet.

2. Aradmegye népoktatási intézeteinek névtára. U. ott, 1879. (Magyarország tanítóinak Névtára I.).

3. Az aradvidéki Tanítóegylet tíz évi működése. U. ott, 1880. (Gyöngyössy Rudolffal).

4. Statisztikai párhuzam a magyar és az osztrák papság között. U. ott, 1881.

5. Az aradi szent Háromság-szobor története. U. ott, 1883.

6. A magyarországi conventuális Ferencziek (Minoriták) kolostorainak kimutatása. U. ott, 1883.

7. Az aradi deákok száz év előtt. U. ott, 1883.

8. Statisztikai csevegés a magyar szerzetesekről. U. ott, 1883.

9. A magyarországi római és görög katholikus tanítóegyesületek kimutatása. Bpest, 1883. (Fonyó Pállal).

10. Emlékirat az aradi tanítók szegedi útjáról. Arad, 1885.

11. 25 év egy magyar lap életében. Az «Alföld» első 25 évi folyama. U. ott, 1886. (E. Illés Lászlóval).

12. Az aradi tizenhárom vértanú-szobor története. U. ott, 1890.

Álnevei: Damasus, Gömöry Viktor és Themis (az Alföldben és az Általános Tanügyi Közlönyben).

Aradi Képes Naptár 1887. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

Fővárosi Lapok 1892. 30. sz.

Aradi Hiradó 1895. 14. sz.

Aradi Közlöny 1895. 74. sz.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.